Justin Rrota

albán ferences szerzetes, filológus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 31.

Justin Rrota, születési nevén Ndoc Rrota (Shkodra, 1889. február 17. – Shkodra, 1964. december 21.) albán ferences szerzetes, filológus, irodalomtörténész, Simon Rrota festőművész öccse. A régi albán irodalom szakértője volt.

Justin Rrota
Született1889. február 17.
Shkodra
Elhunyt1964. december 21.
Shkodra (75 évesen)
Foglalkozása
  • ferences szerzetes
  • filológus, irodalomtörténész
SablonWikidataSegítség

Életútja és munkássága

szerkesztés

Az észak-albániai Shkodrában született. Ott végezte el a helyi ferencesek kollégiumát, majd 1907-től 1911-ig az ausztriai Villachban és más településeken hallgatott teológiát. 1911-ben pappá szentelték, belépett a ferences rendbe, majd hazatért Albániába. Eleinte plébánosként tevékenykedett, majd huszonöt éven át alma materében, a shkodrai ferences Collegium Illyricumban tanított albán nyelvet és irodalmat, valamint latint. Az 1944 utáni kommunista vallásüldözést számos külföldön képzett paptársától eltérően szerencsésen túlélte, de publikálási lehetőségeit korlátozták.[1]

Filológiai érdeklődése homlokterében az albán nyelv korai nyelvemlékei és szépirodalmi munkái álltak. Neki is köszönhető, hogy a régi albán szerzők és munkáik szélesebb olvasóközönség előtt is ismertekké váltak.[2] Az elsők között foglalkozott Gjon Buzuku 1555-ben befejezett, Meshari című misekönyvével, az első albán nyelvű könyvvel, hosszabb kivonatokat is közölt a műből.[3]

Főbb művei

szerkesztés
  • Letratyra shqype për shkolla të mjesme (’Albán irodalom középiskolák számára’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1925.   239 o.
  • Monumenti mâ i vjetri i gjûhës shqype: D. Gjon Buzuku, 1555 (’Az albán nyelv legrégebbi emléke: Gjon Buzuku, 1555’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1930.   67 o.
  • Analyzimi i rasavet t’emnit e zhvillimi historik i tynve (’Az alanyeset elemzése és történelmi alakulása’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1931.   30 o.
  • Shkrimtari mâ i vjetri i italo-shqyptarvet: D. Lukë Matranga (’Az olaszországi albánok legkorábbi írója: Lekë Matrënga’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1931.   30 o.
  • Vjollca Parrizit: Libër uratash për fëmij e të rritshëm (’A paradicsom ibolyái: Imádságoskönyv gyermekek és az ifjúság részére’). Winterberg: Steinbrener. 1932.   254 o.
  • Letratyra shqype: Për klasët e ulta të shkollavet të mjesme (’Albán irodalom: Középiskolák alsóbb osztályai számára’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1934.   299 o.
  • Per historin e alfabetit shqyp (’Az albán ábécé történetéhez’). Shkodër: Shtypshkronja Françeskane. 1936.   94 o.
  • Sintaksi i shqipes (’Az albán nyelv szintaxisa’). Shkodër: Fishta. 1942.   135 o.
  • Rreth votrës: Novela, omanza, kallxime, legjenda (’A szív tájékán: Elbeszélések, történetek és legendák’). Shkodër: Fishta. 1945.   224 o.
  1. Elsie 2010 :390.; Elsie 2013 :389.
  2. Elsie 2010 :390.; Elsie 2013 :389.
  3. Elsie 2005 :12.
  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3