Gjon Buzuku

albán római katolikus pap, egyházi író

Gjon Buzuku (16. század) albán római katolikus pap, egyházi író. Életéről szinte semmit nem tudni, neve az első albán nyelvű könyv, az 1554–1555-ben elkészült római katolikus szertartáskönyv, a Meshari (’Misekönyv’) szerzőjeként ismert.

Gjon Buzuku
Egy oldal a Meshariból
Egy oldal a Meshariból
Nemzetisége albán
Foglalkozása pap

ÉletútjaSzerkesztés

Buzuku életéről nagyon kevés információ áll rendelkezésünkre. Katolikus szertartáskönyv-fordítása, az 1554–1555-ben írt Meshari (’Misekönyv’) utóhangja szolgál egyedüli közvetlen forrásul a szerző kilétére, de ebből is csak annyi derül ki, hogy Bdek Buzuku fia, római katolikus pap volt.[1] A könyv nyelvezetének, szókészletének és tipográfiájának elemzése további, Buzuku életútját illető következtetésekre ad lehetőséget. A könyv geg dialektusa Buzuku családját (vagy családjának származási helyét) a Shkodrai-tó nyugati partjához, azon belül a ma Montenegróhoz tartozó, Bar környéki Šestan vidékéhez köti. Ugyanakkor Buzuku nyelvezete teljesen mentes a török nyelvi hatásoktól, így feltételezhető, hogy ő maga már nem albán földön született, és szinte bizonyosan nem ott élt. Családja talán egyike lehetett a Szkutari 1479-es oszmán ostromát követően az Adriai-tenger északi partvidékére menekült albánoknak.[2] Ezt igazolhatja, hogy tipográfiai analógiák alapján könyvének feltételezhető kiadási helye, és akár Buzuku életének helyszíne a Velencei Köztársaság lehetett.[3] Más források nem zárják ki, hogy Buzuku a mai Shkodra és Ulcinj között teljesített papi szolgálatot.[4] Mario Roques(wd) a könyv nyomdatörténeti vizsgálata során a Mesharit a boszniai ferences hagyományok 16. századi történetébe illesztette, egyben valószínűsítette, hogy Buzuku maga is ferences szerzetes lehetett.[5]

MisekönyveSzerkesztés

A Meshari a legkorábbi ismert albán nyelvű könyv.[6] Szerzői utóhangja alapján Buzuku 1554. március 20-a és 1555. január 5-e között dolgozott rajta.[7] Egyetlen ismert példányára Gjon Nikollë Kazazi(wd) üszkübi érsek bukkant rá 1740-ben, ezt ma a Vatikáni Apostoli Könyvtár őrzi.[8] Ez a példány is csonka, fedőlapja és 16 lapja hiányzik, így sem címéről, sem kiadásának körülményeiről nincsenek közelebbi információink.[9] A Meshari (’Misekönyv’) cím használata pusztán az albán művelődéstörténet kollokviális címjelölése. Nyomdatörténeti és tipográfiai analógiák alapján valószínűsíthető, hogy a Velencei Köztársaság egyik nyomdájában jelent meg.[10]

Tartalmát tekintve római katolikus misekönyv ó- és újtestamentumi passzusokkal, litániákkal, zsolozsmákkal, zsoltárokkal és katekizmusrészletekkel.[11] A könyv nem csak művelődéstörténeti, de nyelvtörténeti szempontból is rendkívül jelentős. Észak-albániai geg dialektusban íródott, az oszmán hódítást megelőző, archaikus nyelvváltozatot őrzött meg.[12] A könyv írásrendszere a latin betűkön alapult, emellett Buzuku a sajátos albán hangok jelölésére öt cirill betűt is alkalmazott.[13]

Első komplett szövegkiadása Namik Resuli(wd) (1958),[14] kritikai kiadása Eqrem Çabej (1968) nevéhez fűződik.[15]

EmlékezeteSzerkesztés

A koszovói Pristinában egy albán nyelvű könyvkiadó (Buzuku Kiadóház, Shtëpia Botuese „Buzuku”), Prizrenben pedig egy iskola (Gjon Buzuku Gimnázium, Gjimnazi Gjon Buzuku) vette fel a nevét.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Bihiku 1980 :15., 18.; Elsie 2005 :9–10.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  2. Elsie 2005 :10–11.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  3. Elsie 2005 :11.
  4. Jacques 2009 :278.
  5. Elsie 2005 :11.
  6. Bihiku 1980 :15.; Elsie 2005 :9.; Jacques 2009 :278.; Elsie 2010 :xxx., 274.; Elsie 2013 :66.
  7. Bihiku 1980 :15.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  8. Elsie 2005 :11–12.; Jacques 2009 :278.; Elsie 2010 :xxxi., 66.; Elsie 2013 :66.
  9. Elsie 2005 :9.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  10. Elsie 2005 :11.
  11. Elsie 2005 :9.; Elsie 2010 :65.; Elsie 2013 :66.
  12. Elsie 2005 :10–11.; Elsie 2010 :65–66.; Elsie 2013 :66.
  13. Elsie 2005 :11.; Jacques 2009 :278.
  14. Elsie 2005 :12.; Elsie 2010 :66., 385.; Elsie 2013 :66., 385.
  15. Elsie 2005 :12.; Elsie 2010 :66., 68.; Elsie 2013 :66–67., 69.

ForrásokSzerkesztés

  • Bihiku 1980: Koço Bihiku: Histoire de la littérature albanaise. Tirana: 8 Nëntori. 1980.  
  • Elsie 2005: Robert Elsie: Albanian literature: A short history. London; New York: I.B. Tauris. 2005. ISBN 1845110315  
  • Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886  
  • Elsie 2013: Robert Elsie: A biographical dictionary of Albanian history. London; New York: Tauris. 2013. ISBN 978-1-78076-431-3  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  

További információkSzerkesztés