Kárpáti skorpió

pókszabású-faj

A kárpáti skorpió (Euscorpius carpathicus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályába, Skorpiók (Scorpiones) rendjébe és az Euscorpiidae nevű családba tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Kárpáti skorpió
Euscorpius carpathicus.JPG
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Rend: Skorpiók (Scorpiones)
Család: Euscorpiidae
Nem: Euscorpius
Faj: E. carpathicus
Tudományos név
Euscorpius carpathicus
Linnaeus, 1767
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kárpáti skorpió témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti skorpió témájú kategóriát.

Korábban a faj alá 23 alfajt soroltak, de a csoport revíziója után ezeket már külön fajokként tartják számon, mint az Euscorpius carpathicus fajkomplexumba tartozó taxonokat.

ElterjedéseSzerkesztés

Kizárólag Romániában fordul elő. Magyarországon időnként Romániából származó faszállítmányokkal érkezve előkerülhet, de nem telepszik meg.

MegjelenéseSzerkesztés

Közepes méretű faj, a kifejlett egyedek 30-40 mm hosszúságúak. Színezete egyöntetű sötétbarna, foltok, mintázat nem figyelhető meg rajta, lábai világosabbak. A fajkomplexum többi fajától csak nehezen különböztethető meg, a patellán elhelyezkedő serlegszőrök (trichobothrium) száma alapján, a kárpáti skorpiónál ez a szám 3.

ÉletmódjaSzerkesztés

Rejtőzködő életmódot él, nappal kövek, farönkök és avar alá húzódik. Éjjel jár vadászni kisebb ízeltlábúakra.

Szúrása, mérgeSzerkesztés

Ritkán támad emberre, elsősorban meneküléssel próbálja megvédeni magát, csak a legritkább esetben használja mérgét. Szúrása egészséges emberre nem veszélyes, gondot csak allergiás vagy legyengült szervezet esetén okozhat. A szúrást általában csak enyhe helyi tünetek követik.

ForrásokSzerkesztés