Kárpáti sziklacsiga

puhatestű faj

A kárpáti sziklacsiga[1] vagy sávos csiga[2] (Chilostoma faustina) a Kárpátokban és a környező középhegységekben honos szárazföldi csigafaj.

Infobox info icon.svg
Kárpáti sziklacsiga
Chilostoma faustina.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Tüdőscsigák (Pulmonata)
Alrend: Eupulmonata
Alrendág: Stylommatophora
Öregcsalád: Helicoidea
Család: Helicidae
Nem: Chilostoma
Faj: C. faustina
Tudományos név
Chilostoma faustina
Rossmässler, 1835
Szinonimák
  • Faustina faustina
  • Helicigona faustina
  • Helix faustina
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kárpáti sziklacsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kárpáti sziklacsiga témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

A csigaház 9–14 mm magas, 14–22 mm széles, 5-6 kanyarulatból áll. Erősen lapított kúp alakú, világossárga vagy sötétebb vöröses alapszínű, fényes felszínű. Lehet egyszínű vagy a kanyarulatokon egy jól látható sötétbarna sáv húzódhat végig. Ajakduzzanata nem jelentős, köldöke tág. A csiga feje, tapogatói és háta sötét, majdnem fekete színűek, lába szürke. Két alfaja ismert:

  • F. faustina faustina
  • F. faustina associata.

ElterjedéseSzerkesztés

A Kárpátokban honos Csehországtól Lengyelországon, Ukrajnán és Erdélyen keresztül, egészen Szerbiáig. Litvániában Kaunas környékén ismert egy különálló populációja amelyet feltehetően behurcoltak. Magyarországon a Börzsönyben, a Mátrában és a Bükkben fordul elő.

ÉletmódjaSzerkesztés

A kárpáti sziklacsiga hegyvidéki, erdei állat. A nedvességgel jól ellátott helyeken, mohás sziklákon, fatörzseken, kövek alatt, vízparti növényeken lehet vele találkozni. Populációit az erdőirtás fenyegetheti.

Magyarországon nem védett.

ForrásokSzerkesztés

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
  2. Krolopp Endre: Csigák, kagylók. Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest 1981. ISBN 963 11 2610 2

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés