Főmenü megnyitása

Käthe Kollwitz ( Königsberg, 1867. július 8.Moritzburg, 1945. április 22.) német grafikus, szobrász.

Käthe Kollwitz
Käthe Kollwitz by Hugo Erfurth, 1927.jpg

Született1867. július 8.
Königsberg
Meghalt1945. április 22. (77 évesen)
Moritzburg
Sírhely Zentralfriedhof Friedrichsfelde
Nemzetisége német
Stílusa expresszionizmus

A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Eredeti családneve Schmidt. 1891-től Berlinben élt. Festészetet Königsbergben, Berlinben és Münchenben, szobrászatot 1904-től a párizsi Julian Akadémián tanult. Fiát az első világháborúban elvesztette. Szoros kapcsolatban állt a német baloldali mozgalmakkal.

StílusaSzerkesztés

Művei a társadalmi igazságtalanságok ellen tiltakozó, elkötelezett alkotások. Stílusa ugyan a naturalizmusban gyökerezett, ám belső izzása miatt közel állt az expresszionizmushoz.

Főbb műveiSzerkesztés

LitográfiasorozatokSzerkesztés

  • Takácsfelkelés (Ein Weberaufstand), (1897 – 1898)
  • Német parasztháború (Deutscher Bauernkrieg), (1908)
  • Háború (1924)
  • Proletárok (1925)

FametszetekSzerkesztés

  • In memoriam Karl Liebknecht (1919)

Köztéri szobrokSzerkesztés

  • Szülők emlékműve (1924- 1932, Eessen-Roggevelde, Belgium)

EmlékezeteSzerkesztés

  • 1991-ben arcképével német emlékbélyeget adta ki.
  • A Käthe Kollwitz-díj (Käthe-Kollwitz-Preis) is őrzi emlékét.
  • Teret neveztek el róla Berlinben (Kollwitzplatz).

Írásai, levelezéseSzerkesztés

  • Die Tagebücher 1908-1943. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1989, ISBN 3-88680-251-5; Neuausgabe btb, München 2007, ISBN 978-3-442-73683-6
  • Briefe an den Sohn 1904–1945. Hrsg. von Jutta Bohnke-Kollwitz. Siedler, Berlin 1992, ISBN 3-88680-250-7 (bei den Briefen an ihren Sohn Hans Konrad Karl handelt es sich um die größte geschlossene Briefüberlieferung von Käthe Kollwitz)
  • Aus meinem Leben. Ein Testament des Herzens. Mit Zeichnungen von Käthe Kollwitz und einem Vorwort von Hans Kollwitz. Herder, Freiburg/Basel/Wien 1992, ISBN 3-451-04105-7; zuletzt 2006, ISBN 3-451-05757-3

IrodalomSzerkesztés

MagyarulSzerkesztés

  • Lenka von Koerber: Käthe Kollwitz. Visszaemlékezések. Európa Könyvkiadó. Budapest, 1959.
  • Kontha Sándor: Käthe Kollwitz. 1867–1945. Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata. Budapest, 1964.

NémetülSzerkesztés

  • Andreas Benz: Es gibt auch ein Leben vor dem Tod. Zu Käthe Kollwitz. In: Der Überlebenskünstler: Drei Inszenierungen zur Überwindung eines Traumas. Europäische Verlagsanstalt, Hamburg 1997, ISBN 3-434-46233-3
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Käthe Kollwitz. Zeichnung, Grafik, Plastik. Bestandskatalog des Käthe-Kollwitz-Museums Berlin. Seemann, Leipzig 1999, ISBN 3-86502-036-4
  • Martin Fritsch (Hrsg.): Hommage an, Homage to Käthe Kollwitz. Seemann, Leipzig 2005, ISBN 3-86502-117-4
  • Fritz Schmalenbach: Käthe Kollwitz. Langewiesche, Königstein 1965, ISBN 3-7845-2671-3
  • Werner Schmidt (Hrsg.): Die Kollwitz-Sammlung des Dresdner Kupferstichkabinetts. Graphik und Zeichnungen 1890-1912. DuMont, Köln 1988, ISBN 3-7701-2297-6
  • Kornelia Berswordt-Wallrabe: Käthe Kollwitz. Das Museum in Schwerin. 1997.
  • Ursula Trüper: Leider war ich ein Mädchen. Über Käthe Kollwitz. Edition Nautilus, Hamburg 2001, ISBN 3-89401-370-2

ForrásokSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Käthe Kollwitz témájú médiaállományokat.