Főmenü megnyitása

A kétfoltú szitakötő (Epitheca bimaculata) Európában és Nyugat-Szibériában honos, a sárkány-szitakötők családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Kétfoltú szitakötő
Epitheca bimaculata.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 5 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok
Törzs: Ízeltlábúak
Osztály: Rovarok
Rend: Szitakötők
Család: Sárkány-szitakötők
Nemzetség: Epitheca
Tudományos név
Epitheca bimaculata
Charpentier, 1825
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kétfoltú szitakötő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kétfoltú szitakötő témájú médiaállományokat és Kétfoltú szitakötő témájú kategóriát.

MegjelenéseSzerkesztés

Nagy méretű szitakötőfaj, testhossza eléri a 65 mm-t, szárnyfesztávolsága pedig a 95 mm-t. A család többi tagjától eltérően nincs fémes színezete. Tora barna, oldalt ferde sötét csíkokkal. Potroha sárgásbarna, felül széles sötétbarna vagy fekete sávval, amely a szelvények közepén összeszűkül, közöttük pedig kiszélesedik. Lábai hosszúak. A hátsó szárnyak tövén fekete folt figyelhető meg, innen kapta a faj a nevét. A fiatal példányok szeme barna, ami az ivarérett imágókon irizáló malachitzöldre változik. A nemek színezete hasonló; a hímek potroha keskenyebb és potrohfüggelékeik V-alakban szétállnak, míg a nőstények potrohfüggelékei majdnem párhuzamosak.

Hasonló faj a négyfoltos acsa, amely a szárnyain lévő fekete foltokról könnyen felismerhető; valamint a mocsári szitakötő fiatal példányaival is összetéveszthető.

ElterjedéseSzerkesztés

Elsősorban közép- és kelet-európai faj. Nyugat-Európában (Franciaországban, Németországban, Skandináviában) is előfordulnak szigetszerű, változó létszámú populációi. Hollandiából kipusztult és az utóbbi időkben Olaszországban és Boszniában sem észlelték. Kelet felé Nyugat-Szibériáig terjed az élettere. Magyarországon sokáig csak nagyon kevés megfigyelés volt róla, újabban több helyütt megtalálták.

ÉletmódjaSzerkesztés

Hosszú lábú lárvája nagyobb, fákkal-bokrokkal benőtt partú, vízinövényekben gazdag tavakban, holtágakban, bánya- és halastavakban fejlődik, két vagy három éven át. Az imágó május közepe táján bújik ki és igen rövid ideig, körülbelül egy hónapig röpül. Igen mozgékony, gyors röptű faj, és inkább a nyílt vízfelszín fölött vagy a fák koronájának szintjében tartózkodik, ezért megfigyelése nem könnyű. Párzás után a nőstény 2000 petéből álló, 15–50 cm hosszú petefüzért rak, amely sokáig a víz színén lebeg vagy rátekeredik a vízinövényekre.

Magyarországon védett, eszmei értéke 5 000 Ft.

Kapcsolódó cikkekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés