Kína–4

Kína–4 (FSW–0 1) kínai technikai-műszaki tartalmú fotófelderítő műhold.

Kína–4
Gyártó	China Association for Science and Technology
Típus	felderítő műhold
Indítás dátuma	1975. november 26.
Indítás helye	Jiuquan Launch Area 2B
Hordozórakéta	Long March 2C
Tömeg	1790
COSPAR azonosító	1975-111A
SCN	08452
Sablon • Wikidata • Segítség

Küldetés

Tervezett feladatai: a világűr körülményei között tesztelni (tanulmányozni) az űreszköz működését, a földi ellenőrző, követő rendszerekkel történő kapcsolatot, valamint fotófelderítés végzése. Tesztelték emberes űrhajó felbocsátását. Az indítási pályaszakasz Kína területe felett húzódott, visszatérésnél biztosított volt a folyamatos ellenőrzés.

Jellemzői

Gyártotta és üzemeltette a Kínai Tudományos Akadémia Speciális Technológia (kínaiul: 中国 空间 技术 研究院) (CAST) csoportja.

Megnevezései: Kína–4; FSW–0 1 (Fanhui Shi Weixing); FSW–1; JB–1 1 (Jianbing yihao 1 weixing); JB–1A (Jianbing yihao jia); PRC–4 (People's Republic of China); COSPAR: 1975-111A; Kódszáma: 8452.

1975. november 26-án Közép-Kínából a Csiucsüan Űrközpontból, a LA–2B jelű indítóállványról egy háromfokozatú CZ–2C (Chang Zheng) hordozórakétával indították alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 91,09 perces, 62,95 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 179 kilométer, apogeuma 479 kilométer volt.

A sorozat hordozórakétája már háromfokozatú volt, hogy a nagyobb tömeget (2500 kilogramm) biztonságos pályára állíthassa. Forgás-stabilizált űreszköz. Alapműszerei a kozmikus sugárzás, napszél, mikrometeoritok, interplanetáris anyag vizsgálatát biztosították. Műszerei, berendezései a későbbi programok alaptípusai voltak. A műszertartályt visszahozták a Földre. Energiaellátását napelemek, éjszakai (földárnyék) energiaellátását ezüst-cink akkumulátorok biztosították. Hővédelme, telemetriai rendszere zavartalanul működött.

A tervezett idő előtt, 3 nap után kapott parancsot a visszatérésre. A stabilitást és pályamagasságot segítő hideggáz-fúvókák technikai hiba miatt nem működtek. Az eredeti leszállási ponttól sokkal messzebb ért Földet. Az elkészült fényképek hasznosíthatók voltak. A következő űreszköznél a hőmérséklet-változás miatti anyagtágulási/hirtelen hűlési zavart javították.

1975. november 29-én 33 nap (0,09 év) után földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos – ejtőernyős leereszkedés – módon visszatért a Földre.

Források

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

További információk

• Kína–4. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
• Kína–4. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 16.)
• Kína–4. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 16.)

Elődje: Kína–3

Kína–4 1970–1980

Utódja: Kína–5