Kínai halomsírok

(Kínai piramisok szócikkből átirányítva)

A kínai halomsírok többsége ősi mauzóleum és sírhely, amelyeket a korai kínai uralkodók és hozzátartozóik földi maradványai számára emeltek. Hasonló temetkezések az ókor sok kultúrájában előfordultak világszerte. Ezeknek a többségében döngölt földből készült, lapos tetejű temetkezési domboknak nagy részét négyzetes alapra emelték, ezért nevezik kínai piramisoknak is őket.

Kínai halomsírok
Típus Mauzóleum
Elhelyezkedése
Kínai halomsírok (Kína)
Kínai halomsírok
Kínai halomsírok
Pozíció Kína térképén
é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″Koordináták: é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″
A Han-dinasztia egyik császárának sírhelye Hszian közelében.

A ma ismert kínai halomsírok közül a legtöbb Senhszi tartományban, Hszian tartományi fővárostól 25–35 km-re északnyugatra található. Közülük is a legismertebb az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelye, ami mellett a császár maradványait védő agyaghadseregre bukkantak. Ilyen halmok épültek azonban már korábban, majd később, a Han-dinasztia idején is.

ElhelyezkedésükSzerkesztés

Kínában mintegy 100 ilyen építményt tartanak nyilván. Ezek nagy része Senhszi tartományban, Hszian város közelében találhatóak, mintegy 100 kilométeres körzetben.

Nyugati megismerésük történeteSzerkesztés

1667-ben Athanasius Kircher jezsuita pap más írt a kínai piramisokról China monumentis Illustrata című művében. Ezeknek az építményeknek a léte azonban a nyugati világban szinte ismeretlen maradt az 1910-es évekig. 1912-ben Fred Meyer Schroder és Oscar Maman német kereskedők számoltak be róluk, majd 1913-ban egy Victor Segalen vezette expedíció jutott el a környékre. Ő írt először a nyugati utazók közül az Első Császár, Csin Si Huang-ti sírjáról és a térségben található többi halomról Mission Archeologique en Chine (1914): L'art funéraire à l'époque des Han című munkájában.[1]

A szaktudomány által már ismert halmok létezése 1947-ben keltette fel a szélesebb közvélemény érdeklődését. A második világháború végén, 1945-ben egy amerikai pilóta fényképet készített az egyik nagyobbról Hszian közelében. A fényképet és a „titokzatos nagy fehér piramis” sztoriját 1947-ben kapta fel az amerikai sajtó. A téma sok áltudományos fantáziálást generált, sokan földönkívülieknek tulajdonították a messze eltúlzott méretekkel felruházott építményeket.[2]

A kutatók az amerikai katona fényképfelvételét később a kínai Han-dinasztia Han Vu-ti nevű császárának Maoling nevű, ismert sírhelyével azonosították.[3]

Földrajzi elhelyezkedésükSzerkesztés

Az ÉSz 34.16-34.27 és KH 108.33-108.53 által határolt téglalapon belül mintegy 27 „piramis” található. További nyolc van még a közelben, de kívül ezen a meghatározott területen. Kína hatalmas területén ezen kívül természetesen még számos, kisebb „piramis” és más temetkezési halom is található.

CsoportjaikSzerkesztés

 
Gaozong Tang császár sírépítményéhez vezető út, egyike a számos Tang kori császári mauzóleumnak Xian környékén

Hszian piramisai (halomsírjai)Szerkesztés

Hszian városa melletti halomsírok alkotják a legtöbb kínai piramist.

Név Méret Koordináták
Maoling piramis,
1. sorszámú piramis
222 x 217 m é. sz. 34° 20′ 17″, k. h. 108° 34′ 11″
6. piramis 153 x 158 m é. sz. 34° 21′ 47″, k. h. 108° 37′ 49″
7. piramis 149 x 155 m é. sz. 34° 21′ 42″, k. h. 108° 38′ 24″
11. piramis 155 x 154 m é. sz. 34° 22′ 29″, k. h. 108° 41′ 51″
15. piramis 219 x 230 m é. sz. 34° 23′ 52″, k. h. 108° 42′ 45″
31. piramis 126 x 149 m é. sz. 34° 14′ 09″, k. h. 109° 07′ 07″
33., 34., 35. piramisok kb. 160 x 167 m é. sz. 34° 10′ 45″, k. h. 109° 01′ 41″,
é. sz. 34° 10′ 52″, k. h. 109° 01′ 20″

Santung piramisaiSzerkesztés

Santung tartomány halomsírjai Kína keleti részén.

  • Shao-hao tumulusa Csüfutól keletre fekszik.
  • Qi állam (齊 田王陵) hercegeinek tumulusai Zibo (淄博) közelében.

Északkeleti piramisokSzerkesztés

Csilin, Liaoning és Belső-Mongólia tartományainak halomsírjai.

  • A legismertebb közülük egy kőből épült lépcsős piramis Csilinben, a koreai határ közelében, amit A tábornok sírjának neveznek. A koreai Kogurjo állam (i. e. 37 – i. sz. 668) kínai uralma idején épült.
  • A Hongshan-kultúrához tartozó piramisok és tumulusok

Északnyugati piramisokSzerkesztés

A Nyugati Hszia-dinasztia korából származó tumulusok, Yinchuan (银川) közelében, a Ninghszia-Huj Autonóm Területen; 204 sír, köztük 9 uralkodói.

GalériaSzerkesztés

Feltáró munkaSzerkesztés

 
Han Jang Ling császár (uralkodott: i. e. 156 - 141) piramisában feltárt agyagfigurák: háziállatok és női szolgálók szobrai.

Az 1980-as évek óta intenzív feltáró munka folyik Hszian környékén, különös tekintettel az agyaghadsereg leleteire. A tízezrével előkerült, legtöbbször aprólékos restaurációt igénylő műtárgyak miatt a munka rendkívül időigényes.

A kínai kormány a korábbi feltárások tapasztalatait leszűrve (amikor a leletek nagy részét a feltárás után nem sikerült megmenteni a jelentős állagromlástól) úgy döntött, hogy 2050-ig eláll a helyszín további régészeti feltárásától, különösen az Első Császár, Csin Si Huang-ti valószínűleg rendkívül gazdag mellékletekkel ellátott sírját rejtő piramis megbontásától.[4]

JegyzetekSzerkesztés

  1. Review in the Harvard Journal of Asiatic Studies, Vol. 1, No. 3/4. (Nov., 1936), pp. 391-393.
  2. China’s Great Pyramids Controversy. (Hozzáférés: 2014. szeptember 24.)
  3. The Science News-Letter, Vol. 51, No. 15. (Apr. 12, 1947), pp. 232-233.
  4. Man-Terrakotta 286. o.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés