Körös-osztály
A Körös-osztály az Osztrák–Magyar Monarchia oldalán, a Császári és Királyi Haditengerészet kötelékében harcoló monitor-osztály volt. Tagjai az SMS Körös és az SMS Szamos voltak.
| Körös-osztály | |
 | |
| Hajótípus | Monitor |
| Névadó | SMS Körös |
| Üzemeltető |  Császári és Királyi Haditengerészet |
| Általános jellemzők | |
| Vízkiszorítás | 448 t |
| Hossz | 54 m |
| Szélesség | 9 m |
| Merülés | 1,2 m |
| Sebesség | 10 km/h |
| Hatótávolság | 1000 tmf (Tengeri mérföld) |
| Fegyverzet |
|
| Páncélzat | Övpáncél: 50 mm
|
| Legénység | 73 fő |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Körös-osztály témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Körös-osztály szerkesztés
A Körös-osztály két hajója a Császári és Királyi Haditengerészet harmadik és negyedik monitorja volt. Mindkettőt a Schoenichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár építette Újpesten. A két hajó részt vett az első világháború harcaiban. Később a Körös jugoszláv hadizsákmánnyá lett, a Szamost Magyarországon elevátornak használták. Végül szétbontották őket Jugoszláviában.
Az osztály tagjai szerkesztés
SMS Körös szerkesztés
1892-ben bocsátották vízre, és 1894. április 2-án állították szolgálatba. Az első világháború több nagy ütközetében is részt vett, 1918. végén zátonyra futott és egy egész napig harcolt a szerb tüzérséggel, végül a hajót a legénysége elhagyta. A hajó a jugoszlávoké lett. A második világháborúban aknára futott és 1945–46 között lebontották.
SMS Szamos szerkesztés
1892-ben bocsátották vízre. 1914-ben több más monitorral együtt részt vett Belgrád ostromában. Ezt követően az első világháborúban nagyobb akciókban nem vett részt, de tovább harcolt. 1919-ben a Tanácsköztársaság oldalán harcolt, majd Magyarországon elevátornak használták. Az 1960-as években kiselejtezték és Jugoszláviában bontották le 1980 körül.
Források szerkesztés
- Csonkaréti Károly – Benczúr László: Haditengerészek és folyamőrök a Dunán 1870–1945 (Zrínyi, 1991) ISBN 963-327-1533
- Hajóregiszter.hu
.png){kind=small}
