Kötéltánc (regény)

A Kötéltánc Karinthy Frigyes 1923-ban megjelent regénye. Főhőse három ember egy személyben: Jellen Rudolf, a mesmerista orvos; Darman Dénes, a spiritiszta-feltaláló; valamint Raganza, politikai-katonai vezér.

Kötéltánc
Az első kiadás
Szerző	Karinthy Frigyes
Ország	Magyarország
Nyelv	magyar
Téma	Magyar irodalom
Műfaj	regény
Kiadás
Kiadás dátuma	1923
Magyar kiadó	Dick Manó
Média típusa	könyv
Oldalak száma	192 (1923)
Sablon • Wikidata • Segítség

Cselekménye

A regény cselekménye három részre bontható a főhős személyiségei szerint. Jellen Rudolf orvos saját repülőgépén érkezik meg a fővárosába, hogy a Horosek-klinikán meghallgasson egy előadást arról, hogyan alkalmazzák a klinika orvosai az ő hipnotizáláson alapuló gyógymódját. Nem sokkal ezután megismerkedik Bolza doktorral - aki nem mellékesen nem híve Jellen módszereinek - és feleségével. Bolza doktor felesége hamar beleszeret Jellenbe, és el is hagyja érte férjét. A regény nem írja le, hogyan válik Jellen Rudolf Darman Dénessé, csupán bemutat egy részletet az életéből. A feltaláló spiritiszta gyűléseket tart. Gépével képes bármely "médiumból" előidézni ősei szellemeit. Ezekkel a "szellemidézésekkel" párhuzamosan Raganza néven kiad egy politikai kiáltványt. Raganza az ország diktátoraként háborút indít Egyiptom ellen, ugyanis Alexandria helyén akarja felépíteni az általa megálmodott Akropoliszt, a tökéletes várost, az "Álmok Városát". Háborúja csúfos meneküléssel ér véget. A fővárosba visszaérkezve felesége megpróbálja elfogatni őt és megbuktatni a kormányát. Raganza régi repülőjével akarja elhagyni a várost, ám a gép lezuhan. Röviddel ezután elfogják és kivégzik.

Műfaja

Külsőségeiben (színhely, szereplők) polgári, társadalmi regény, ugyanakkor a regényalakok csak az elvont gondolatok kifejezői. Ilyen értelemben tézisregénynek is tekinthető. A korabeli olvasó kulcsregényként is olvashatta: Karp István alakja Károlyi Mihályt, Tölgy doktoré Ferenczi Sándort idézi.

Motívumai

A hármas alakváltozás motívumát alátámasztja és kiegészíti a szerelmi motívum, illetve a Krisztus-motívum. A műben megjelenik az eltorzult freudizmus, amely az irracionalizmusban gyökerezve diktatúrához vezet. Karinthy – Thomas Mannhoz hasonlóan – az irracionalizmust teszi felelőssé a fasizmus kialakulásárt.

Értékelése

A kortárs Nagy Lajos szerint „zseniális részletekkel teli, de egészében nem a Karinthy hatalmas erejéhez méltó mű.” A szintén kortárs Kardos László „fullasztó, különös regény”nek nevezi, amelynek „kulcsát az író a tengerbe vetette”. Szalay Károly szerint talán az író legproblematikusabb munkája. Dörgő Tibor Az ember tragédiája folytatásának tartja.

Források

• Nagy Lajos: Karinthy Frigyes. Nyugat, 19. sz. (1924)
• Kardos László: Karinthy Frigyes. Nyugat, 1. sz. (1926)
• Nagy Sz. Péter: Karinthy Frigyes: Kötéltánc. Irodalomtörténeti Közlemények, LXXX. évf. 4. sz. (1976)
• Bónus Tibor: 1912 - megjelenik az így írtok ti. Kortárs, L. évf. 6. sz. (2006)
• Dörgő Tibor: Kötéltánc – iránytűvel. Karinthy meglepetése egy régi Madách-centenáriumra. Napút, (2002. május)

További információk

• Bene Adrián: Karinthy perspektivizmusa. Létünk, 3. sz. (2012)