Kövesdomb

(Kövesdomb Negyed (Marosvásárhely) szócikkből átirányítva)

A Kövesdomb (románul Dâmbul Pietros) Marosvásárhely egyik negyede. A szovjet stílusú tömbháznegyed építését az 1970-es években kezdték meg, azelőtt zöldségeskertek és földek uralták a területet. A Tudor után a város második legnagyobb negyede, körülbelül 35 000 embernek ad otthont. Főleg tömbházak alkotják, de kertesházak is előfordulnak kisebb számban.

Kövesdomb
Dambu Pietros - panoramio - paulnasca (8).jpg
Közigazgatás
Település Marosvásárhely
Alapítás éve1970-es évek
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Távolság a központtól2 km
Elhelyezkedése
Kövesdomb (Marosvásárhely)
Kövesdomb
Kövesdomb
Pozíció Marosvásárhely térképén
é. sz. 46° 31′ 55″, k. h. 24° 33′ 29″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 55″, k. h. 24° 33′ 29″
A Wikimédia Commons tartalmaz Kövesdomb témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

A környéken már a vaskorban is éltek emberek; kövesdombi feltárások során Hallstatt-kori leleteket találtak.[1]

A Kövesdomb nevet legelőször 1638-ban jegyzik fel („Az koves dombon felul”). Későbbi okmányok megerősítik, hogy itt termőföldek voltak (1798: „Buza Főldek a' Köves Dombon”, 1850: „Kőves domb: Szánt Főldek”). Régen itt volt a városi akasztófa is.[2] A Kövesdomb felett helyezkedik el a Kishegyszőlő (ismert volt Szilágyi-szőlő néven is), ahol szőlősök és gyümölcsösök voltak.[3]

A 20. században főleg zöldségeskertek uralták a Kövesdombot. Az 1970-es években felsőbb utasításra lebontották a kertészek és földművesek házait, és szovjet stílusú tömbháznegyedet építettek a Kövesdombra és a szomszédos Bodoni út környékére, négy- és tízemeletes tömbházakkal, széles sugárúttal, iskolákkal, piacokkal. Az építkezés szerencsére megkímélte a Kishegyszőlőt.[4]

LeírásaSzerkesztés

A város déli részén fekszik. Nyugatról az Alsóváros, északról a Budai Nagy Antal-negyed, keletről a Tudor és a Belvedere-negyedek határolják. Északnyugati határa a Dózsa György utca.[4]

A negyed fő sugárútja az 1848-as út (Bulevardul 1848), korábban megközelítőleg erre húzódott az Irányi Dániel utca.[5] Eredetileg azt tervezték, hogy ezt a Tudor-negyedi Pandúrok sugárútba kötik be, egy „kiskörutat” hozva létre a város déli részén, azonban ez nem valósult meg.[6]

Templomok, temetőkSzerkesztés

Kulturális intézményekSzerkesztés

  • A Maros Művészegyüttes székhelye, illetve előadóterme - 2006-ban a Maros Megyei Tanács felújíttatta a volt Egyesülés Mozit, és 2007-től igénybe is vette a művészegyüttes.
  • A Dávid Ferenc téri unitárius templom Bözödi György-terme több kulturális rendezvénynek, iskolai vetélkedőnek ad otthont (Mikszáth Kálmán verseny)

Oktatási intézmények, óvodákSzerkesztés

Az alábbi oktatási intézmények, óvodák mindegyikében vegyes tannyelvű (magyar-román) oktatás és képzés folyik.

  • Volt 17. és 15. számú általános iskolák, amelyeket összevonták és létrejött a Liviu Rebreanu Gimnázium.
  • Gheorghe Șincai Szakközépiskola
  • Avram Iancu Szakközépiskola
  • 1848 sugárúti napközi
  • Ion Buteanu utcai óvoda-napközi
  • Méhecske óvoda-napközi

KépekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
  2. Vigh 130. o.
  3. Vigh 118–119. o.
  4. a b Fodor 97. o.
  5. Vigh 100. o.
  6. Pál-Antal Sándor: A marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára. Transindex. (Hozzáférés: 2020. január 19.)

ForrásokSzerkesztés

  • Fodor: Fodor Sándor (S.); Balás Árpád. Marosvásárhelyi útikalauz. Marosvásárhely: Impress (1996). ISBN 9739687512 
  • Vigh: Vigh Károly. Marosvásárhelyi helynevek és földrajzi közszavak. Csíkszereda: Pallas-Akadémia (1996). ISBN 9789739755443