Középkori meleg időszak

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. május 8.

A középkori meleg időszak, melyet középkori éghajlatváltozásnak, középkori éghajlati eltérésnek vagy középkori éghajlati rendellenességnek is neveznek, az Észak-atlanti térségben nagyjából i. sz. 950-1250 között[1] egy viszonylag enyhe éghajlatú időszak volt. A térség átlaghőmérsékletét Hubert Lamb (wd) brit klimatológus 1-2 fokkal a 20. század közepének középértéke fölé becsülte, a térség északi részén akár 4 fokkal is melegebb lehetett.[2] Ugyanebben az időszakban más földrajzi területeken is melegebb volt, mint például Kínában;[3] egyéb térségekben viszont hidegebb,[4][5] többek között a trópusi csendes-óceáni részen; a felmelegedés nem világméretű volt.[6]

Az északi félteke hőmérséklet változásai a kutatások és források alapján az elmúlt 2000 évben

Az akkori átlaghőmérsékletek meghaladták a római kori meleg időszakot, és hasonlítanak a 20. század elején kezdődött jelenlegi felmelegedéshez. A középkori meleg időszak létrejöttének lehetséges okai közé a megnövekedett naptevékenységet, a csökkent vulkáni tevékenységet és az óceáni keringés megváltozását[7] sorolják. A mezőgazdasági termelésnek kedveztek az enyhe telek és a meleg nyarak, a meghosszabbodott tenyészidőszak jobb minőségű és nagyobb terméseket hozott, ezért a népesség jelentősen növekedett, átalakult a településszerkezet. Néhányan középkori éghajlati eltérésnek nevezik a korszakot, mivel ez a kifejezés jobban hangsúlyozza, hogy a hőmérsékleten kívül más éghajlati hatások is fontosak.[8][9]

Ezt a meleg időszakot az észak-atlanti térségben, de másutt is, egy jóval hűvösebb időszak előzte meg, a kora középkori hideg időszak, majd egy jelentősen hidegebb korszak követte, a kis jégkorszak.[10]

Kutatások alapján feltételezik, hogy a Lombok-szigeti Szamalasz tűzhányó 1257-es hatalmas erejű kitörésekor tartósan a légkörbe került anyagrészecskék éghajlatmódosító hatása vetett véget a középkori meleg időszaknak.[11]

Történelmi hatásai

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  1. Bradley, Raymond S.: Climate of the Last Millennium. Climate System Research Center, 2003
  2. Wolfgang Behringer: A klíma kultúrtörténete 101. o.
  3. (2004) „Climate over past millennia”. Reviews of Geophysics 42 (2), 2002. o. DOI:10.1029/2003RG000143. 
  4. (1996) „The Little Ice Age and Medieval Warm Period in the Sargasso Sea”. Science 274 (5292), 1503. o. DOI:10.1126/science.274.5292.1504. 
  5. 2.3.3 Was there a “Little Ice Age” and a “Medieval Warm Period”?", Working Group I: The Scientific Basis [archivált változat], Intergovernmental Panel on Climate Change Climate Change 2001. Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA: Cambridge University Press, 881. o. (2001). ISBN 0-521-80767-0 [archiválás ideje: 2016. március 30.] 
  6. (2003) „CLIMATE CHANGE: Climate in Medieval Time”. Science 302 (5644), 404–5. o. DOI:10.1126/science.1090372. PMID 14563996. 
  7. Ladurie, Emmanuel Le Roy. Times of Feast, Times of Famine: a History of Climate Since the Year 1000. Farrar Straus & Giroux (1971). ISBN 0-374-52122-0 
  8. (1994) „Extreme and persistent drought in California and Patagonia during mediaeval time”. Nature 369 (6481), 546. o. DOI:10.1038/369546a0. 
  9. (2009) „Global Signatures and Dynamical Origins of the Little Ice Age and Medieval Climate Anomaly”. Science 326 (5957), 1256–60. o. DOI:10.1126/science.1177303. PMID 19965474. 
  10. (2000) „How Warm Was the Medieval Warm Period?”. AMBIO: A Journal of the Human Environment 29, 51. o. DOI:10.1579/0044-7447-29.1.51. 
  11. Ludlow, Francis (2017). "Volcanology: Chronicling a medieval eruption"

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Medieval Warm Period című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Kapcsolódó cikkek

szerkesztés