Csarab

növényfaj
(Közönséges csarab szócikkből átirányítva)

A csarab, más néven hanga vagy erika (Calluna vulgaris) a hangafélék (Ericaceae) családjába sorolt, monotipikus csarab- (Calluna-) nemzetség faja.[1] Észak- és Nyugat-Európa csapadékos atlanti tájain szélesen elterjedt évelő törpecserje, Norvégia egyik nemzeti virága. Hazánkban főleg a Nyugat-Dunántúlon, valamint a Bakonyalján és a Balaton-felvidéken élnek jelentős állományai, de északkeleten is előfordul (Gömör–Tornai-karsztvidék, Zempléni-hegység).[2] Nyíres lápok, savanyú talajú fenyérek, lucfenyvesek, mészkerülő erdők jellemző növénye. Nálunk augusztus–szeptemberben virít.

Infobox info icon.svg
Csarab
Virágzó csarab
Virágzó csarab
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Hangafélék (Ericaceae)
Alcsalád: Hangaformák (Ericoideae)
Nemzetség-
csoport
:
Ericeae
Nemzetség: Calluna
Salisb.
Faj: C. vulgaris
Tudományos név
Calluna vulgaris
(L.) Hull
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Csarab témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Csarab témájú médiaállományokat és Csarab témájú kategóriát.

NeveSzerkesztés

A nemzetség tudományos neve egy „söpörni” jelentésű görög igéből ered, mivel régen a növényt seprűkészítésre használták. Innen van a magyar seprő- vagy seprűvirág elnevezés is. A nép vadciprus, angyalmetélt néven is emlegeti.

LeírásaSzerkesztés

A 20–50 cm magas növény (néha 1 méteresre is megnő) szőnyegszerűen terül el a mészben szegény, kilúgozott, kavicsos vagy lápos talajon. Elágazó szárának kis ágai fölfelé nyúlnak, levelei szorosan egymáshoz simulnak. Virágai lilás rózsaszínűek, júliustól szeptember végéig nyílnak. 2 mm-es, négyszögletű toktermése tele van maggal.

FelhasználásaSzerkesztés

Mint gyógynövénySzerkesztés

A növény arasznyinál nem hosszabb, virágos-leveles hajtásait drognak gyűjtik (Callunae herba, syn. Ericae herba), amelybe nem kerülhet alsó, fásodott növényi rész. A drog hatóanyagai flavonoidok, katechin cserzőanyagok, fenolkarbonsavak, illetve 0,3–0,9% arbutint, hasadási termékként hidrokinont, egy alkaloidát, flavonglikozidát, enzimet, fumársavat, szaponint, keményítőt, gumit, gyantát, eirkolint, zsírt, nyálkát és nyomokban illóolajat is tartalmaz.

A drog forrázatát (teáját) vizelethajtó, vizeletfertőtlenítő hatása miatt vese- és hólyagproblémákra, húgyúti gyulladásokra, összehúzó hatása miatt pedig bélhurut esetén alkalmazzák; állítólag vértisztító, izzasztó, lázcsillapító, nyugtató és erősítő hatása is van. Teája önmagában fanyar ízű, ezért kellemesebb aromájú növényi drogokat tartalmazó keverékekben használják fel.

Drogja fürdővízhez adva reumás panaszokat is enyhít, továbbá különféle kenőcsök alapanyaga. A homeopátia hólyagproblémákra és reumára alkalmazza.

Mint mézelő növénySzerkesztés

A csarabos jó méhlegelő. A növény nektárdús virágai adják a hangaméz alapanyagát.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mivel a Calluna nemzetség monotipikus (azaz egyetlen faja van), a csarabot mint fajt nem illetjük jelzővel, a klasszikus botanikai szakirodalomban „közönséges csarab” elnevezés nem fordul elő. A jelzős szerkezet a nem monotipikus nemzetségbe tartozó fajoknál szokás, azok megkülönböztetéséül.
  2. Soó: A magyar flóra és vegetáció rendszertani–növényföldrajzi kézikönyve. Akadémiai, Bp., 1964–85

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés