Közhasznú szervezetté lehet minősíteni Magyarországon – a nyilvántartásba vétellel egy időben[1] – olyan közhasznú tevékenységet végző szervezetet, amelyik ehhez megfelelő erőforrásokkal rendelkezik és amelyiknek kimutatható társadalmi támogatottsága van.[2] A korábbi kiemelkedően közhasznú jogállás 2011-ben megszűnt.[1]

A formális magyarországi minősítés mellett informálisan közhasznú szervezetről beszélünk, ha a szervezet tevékenysége a közjót, közvetlenül vagy közvetve a tágabb közösség érdekeit szolgálja.

Törvényi szabályozásSzerkesztés

A közhasznúvá nyilvánítás feltételeit az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szabályozza, felváltva ezzel többek között a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvényt.[2]

A közhasznú jogállás feltételeiSzerkesztés

A minősíthető szervezetek köreSzerkesztés

Közhasznúvá minősíthető közhasznú tevékenységet végző[3]

Megfelelő erőforrásokSzerkesztés

Megfelelő erőforrásokkal a szervezet akkor rendelkezik, ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:[5]

  • az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot
  • a két év egybeszámított adózott eredménye nem negatív
  • a személyi jellegű ráfordításai - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - elérik az összes ráfordítás egynegyedét

Kimutatható társadalmi támogatottságSzerkesztés

Megfelelő társadalmi támogatottsággal a szervezet akkor rendelkezik ha az előző két lezárt üzleti évben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:[6]

  • a bevételek között az SzJA-felajánlások elérik a két százalékot – a bevételek között nem kell figyelembe venni a jogszabályban szabályozott módon kapott állami, és az EU strukturális alapjaiból vagy kohéziós alapjából kapott támogatást
  • a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában
  • közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően

A létesítő okiratra vonatkozó előírásokSzerkesztés

A közhasznúság megszerzéséhez további feltétel még, hogy a szervezet létesítő okiratának tartalmaznia kell az alábbiakat[7] 

  • Milyen közhasznú tevékenységet folytat, ezeket milyen közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi, ezen közfeladatok teljesítését mely jogszabályhelyek írják elő, továbbá ha tagsággal rendelkezik, tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásokból.
  • Gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez.
  • Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.
  • Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

A vezető tisztségviselőre vonatkozó előírásSzerkesztés

Vezető tisztségviselőre is találunk feltételt:[8] az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezetnek volt legalább egy évig a vezető tisztségviselője, amely

  • jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki
  • amellyel szemben jelentős összegű adóhiányt tártak fel
  • amelynél üzletlezárást, vagy azt helyettesítő bírságot szabtak ki
  • amelynek adószámát felfüggesztették vagy törölték

ezen közhasznú szervezetnek a megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezetnek a vezető tisztségviselője. Erről nyilatkozni kell a közhasznúság kérelmezésekor.[9]

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés