A központfurat (régies nevén: csúcsfészek) tengely jellegű alkatrészek homloklapjain található speciális alakú furat, amely a munkadarab megmunkálás közbeni felfogására szolgál.

Különböző furatok metszetei. Balról az első furat központfúróval készült (A láthatóság miatt az anyagot a furatok feléig eltávolították.).

AlkalmazásaSzerkesztés

A központfurat – mint segédbázis – a különféle megmunkálási módoknál (nagyolás, simítás, finommegmunkálás) felfogási célokra készül. Esetenként felhasználják mérésnél, néha az alkatrész javításnál is. Megmunkáláshoz központfuratot többnyire akkor alkalmaznak, ha

  • a munkadarab karcsú és hosszú; Csak egyik végén befogott ilyen geometriájú alkatrészek megmunkálásakor a fellépő forgácsolóerők nagyobb deformációkat okozhatnának, mint amit az alkatrész (munkadarab) műhelyrajza előír.
  • nagyok a munkadarabra előírt pontossági követelmények és a munkadarab egy oldalról nem munkálható meg (át kell fordítani). Ismert, hogy egy átlagos esztergatokmánnyal az egytengelyűségi hiba 0,1 mm vagy nagyobb.[1]
  • az alkatrész további finommegmunkálást (például köszörülést) igényel az előírt alak-, méret- és helyzettűrések betartásához.
  • a munkadarab nem fogható tokmányba (például azért, mert nincs is tokmány a gépen).

GeometriaSzerkesztés

A központfuratok alakját és méreteit szabványok tartalmazzák, például az MSZ 3999, ISO 6411 és a DIN 333. Forgácsoló megmunkáláshoz három különböző típust használnak:

  • A típusú központfurat: egyszerűbb, kisebb átmérőjű darabokhoz használják, pontos vezetést biztosít. Az A típusú központfurat áll egy hengeres furatrészből és az ebből kiinduló 60 fokos kúpból, amely az alkatrész homlokfelületéig tart.
  • R típusú központfurat: Nehezebb tengelyekhez, ahol a központfúrást más gépen készítik, mint a megmunkálást. Kialakítása hasonló az A-típushoz, azonban a kúpszög 90 fok, amelyet egy rádiusszal lekerekítenek. A lekerekítés lehetőséget ad bizonyos szintű önbeállásra.
  • B típusú központfurat: Kialakítása többnyire megegyezik az A-típussal, azonban a kúp és a homlokfelület találkozásánál egy 120 fokos védősüllyesztést is alkalmaznak. Olyankor kerül alkalmazásra, ha a munkadarabot egymás után több különböző gépen munkálják meg és véletlen leesés, ütődés miatt fennállhat a központfurat sérülése.

A központfurat mérete összhangban van a megmunkálandó munkadarab átmérőjével is.

Ajánlott központfurat méretek:

Munkadarab átmérő, mm Központfurat átmérő, mm
10-ig 1,0
10-16 1,6
16-25 2,0
25-40 2,5
40-63 3,15
63-80 4,0
80-100 6,3
100-160 10,0

Elektromotor forgórész tengelyének sorozatgyártása esetén használatos még a D és a DR típusú központfurat is. A D és DR típusú központfuratok egyesítenek egy központfuratot és egy menet magfuratot is.[2]

Méretek, jelölésSzerkesztés

Központfurat mérete a fúró végén lévő hengeres rész átmérője (és nem a befogó szár átmérője).

Metrikus központfuratSzerkesztés

Metrikus központfurat jelölése a központfurat típusának betűjeléből, és az azt követő számból áll. Ezt követheti a szabvány száma. Eszerint egy A típusú, 3,15 mm névleges átmérőjű központfurat jelölése a következő:

A 3,15

vagy

A 3,15 MSZ 3999

Hüvelyk-rendszerű központfuratSzerkesztés

 
Különböző méretű központfúrók

Azok az országok, ahol nem metrikus rendszert használnak, a központfuratokat (és a központfúrókat is) számmal jelölik. A legkisebb központfúró 0,025 inch(0,635mm) névleges méretű és 00 jelölésű, a továbbiak pedig növekvő sorrendben 0-tól 10-ig azámozódnak.[3] A mellékelt képen ilyen hüvelyk-rendszerű központfúrókat láthatunk 1-től 6-os méretig.

Központfurat készítéseSzerkesztés

Kisebb méretű központfuratok speciálisan erre a célra készült központfúrókkal[4] készítenek, míg 10 mm névleges átmérő felett többnyire csigafúróval és süllyesztővel készülnek.

A központfuratok készítésének legelterjedtebb módja az esztergapadon való fúrás. Központfurat készíthető még sugárfúrógépen és speciális központfúró automatákon is. Automatákon történő központfúrás során a tengelyeket önközpontosító prizmás gépsatuban fogják be és a tengely mindkét végét gyorsacél fűrésztárcsával a kívánt hosszra állítják be, majd a tengely két végén egyszerre történik a központfuratok fúrása.[5]

MegmunkálásSzerkesztés

 
Esztergálás csúccsal

Központfurat használata nagyon pontos megmunkálást tesz lehetővé, azonban a korlátozott megfogási (pinóla, esztergaszív) erők miatt csak mérsékelt fogásmélység és előtolás alkalmazható.[1]

A kész alkatrészen nem minden esetben maradhat központfurat (például esztétikai, sőt piacpolitikai okokból), erre a műhelyrajzok rajzjelekkel egyértelmű utalást adnak:

  • A kész munkadarabon a központfurat nem engedhető meg. Ebben az esetben a csúcsok között megmunkált alkatrészt szerelőtoldattal („pucni”-val) látják el és ebbe fúrják a központfuratot, majd a gyártás utolsó műveleteiben leszúrással eltávolítják.
  • A kész munkadarabon a központfurat megléte közömbös. Ebben az esetben a központfurat jelét mutatóvonallal jelzik a rajzon.
  • A kész munkadarabon a központfuratnak mindenképpen meg kell maradnia (például mérés, bevizsgálás vagy javítás céljából).

Központfurat szabályozásaSzerkesztés

Sérült, berágódott központfurat csak esztergakéssel vagy központfurat-köszörű gépen javítható. A központfúróval történő felfúrás vagy süllyesztővel való szabályozás nem megoldás, mivel a sérült felület a fúrót, süllyesztőt elvezeti.[6]

NC központfúróSzerkesztés

 
NC központfúró (bekezdőfúró)

Az NC központfúrót (bekezdőfúrót) nem a tengelyvégek segédbázisainak kialakítására használják, hanem azért, hogy egy rövidke bekezdőkúpot készítsenek a csigafúró részére[7] (előfúrás jelleggel).[8]

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b http://www.kepzesevolucioja.hu/dmdocuments/4ap/6_0227_020_101215.pdf Archiválva 2014. március 26-i dátummal a Wayback Machine-ben Szőrös Gábor: Az egyetemes esztergagép működése, szerkezete, szerszámai, készülékei és gyakori típusai 11-12. o.
  2. http://www.perfor.hu/kozpontfuro/kozpontfuro_d_dr Központfúró D- és DR-alak
  3. http://www.i-logic.com/utilities/CenterDrills.htm Center Drill Chart
  4. A központfúró olyan kombinált szerszám, amely egyesíti a csigafúrót és a kúpos süllyesztőt. Technikai okokból a fúró mindkét végét megélezik.
  5. Iván Georgievics Koszmacsev: Gépgyártástechnológia, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1980, ISBN 963-10-3528-X
  6. http://www.bgk.uni-obuda.hu/ggyt/targyak/seged/bagfa14nlb/fota5.pdf[halott link] Külső hengeres felületek megmunkálása
  7. http://www.szerszamok.hu/lex/nckpf.htm[halott link] NC központfúró
  8. Központozás nélkül csak a csigafúró keresztéle érintené az anyagot, emiatt a csigafúró elvándorolhatna.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés