Kúpcsiga
A kúpcsiga (Conus) a csigák (Gastropoda) osztályának Neogastropoda csoportjába, ezen belül a kúpcsigák (Conidae) családjába tartozó nem.[1][2][3]
Kúpcsiga | ||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Evolúciós időszak: Eocén - jelen | ||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
Diverzitás | ||||||||||||||||||||
Kúpcsigafajok listája | ||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kúpcsiga témájú kategóriát. |
Tudnivalók
szerkesztésA kúpcsigafajok maradványai már az eocén korból is előkerültek.[4] Manapság többségük a trópusi vizekben élnek, főleg ott ahol az Indiai- és a Csendes-óceánok találkoznak. Azonban néhányuk a hidegebb, mérsékelt övi vizekhez alkalmazkodott; például: a Dél-afrikai Köztársaság tengervizéhez,[5][6] a Földközi-tengerhez,[7] vagy Kalifornia partvidékéhez.[8]
Többségük a korallszirtek környékén levő kavicsos és törmelékes tengerfenéken élnek, viszont vannak árapálytérségi fajok is. Mindegyikük ragadozó életmódot folytat. Táplálékaik fajtól függően változó; lehetnek: férgek, más családbeli csigák vagy kisebb halak. Akár egymásra is vadászhatnak. A veszélyesebb és gyorsabb zsákmányállatokat, mint például a halakat egy méreggel ellátott szigonyszerű nyúlvánnyal bénítják meg.
Amint nevük is mutatja, csigaházuk kúp alakú. Annak mérete és színezete fajtól függően igen változó. A színezet fajon belül is változatos lehet.[9] A legnagyobb faj 23 centiméter hosszú. A nagyobb fajok mérge az emberre nézve halálos. Az orvostudomány kísérletezik e mérgeken.[10][11]
Rendszerezés
szerkesztésA több mint 600 faj, az alábbi 73 alnembe van összefoglalva:
|
|
Megjelenésük a szépirodalomban
szerkesztés- A Conus literatus nevű fajának könnyed nyelvezetű, mérsékelten tudományos bemutatása olvasható Móra Ferenc Monte-carlói típusok című elbeszélésében (megjelent a Túl a Palánkon című kötetben).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Carolus Linnaeus|Linnaeus C. (1758). Systema Naturae, ed. 10, 712; 1767, ed. 12, 1165.
- ↑ Bouchet, P.; Gofas, S. (2015). Conus Linnaeus, 1758. Accessed through: World Register of Marine Species at http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=137813 on 2015-03-29
- ↑ Puillandre N., Duda T.F., Meyer C., Olivera B.M. & Bouchet P. (2015). One, four or 100 genera? A new classification of the cone snails. Journal of Molluscan Studies. 81: 1-23
- ↑ (csehül) Pek I., Vašíček Z., Roček Z., Hajn. V. & Mikuláš R. (1996). Základy zoopaleontologie. Olomouc, 264 pp., ISBN 80-7067-599-3.
- ↑ Tenorio, M. J. & Monteiro, A. J. (2008). The Family Conidae. The South African species of Conus. In: Poppe, G. T. & Groh, K. (eds): A Conchological Iconography. Hackenheim: ConchBooks. 47 pp., 60 pls.
- ↑ Branch, G.M. Griffiths, C.L. Branch, M.L. Beckley, L.E.. Two oceans : a guide to the marine life of Southern Africa. Cape Town: Struik Nature (2010). ISBN 978-1-77007-772-0
- ↑ Monteiro, A. J., Tenorio, M. J. & Poppe, G. T. (2004). The Family Conidae. The West African and Mediterranean species of Conus. In: Poppe, G. T. & Groh, K. (eds): A Conchological Iconography. Hackenheim: ConchBooks. 102 pp., 164 pls.
- ↑ Tenorio, M. J., Tucker, J. K. & Chaney, H. W. (2012). The Families Conilithidae and Conidae. The Cones of the Eastern Pacific. In: Poppe, G. T. & Groh, K. (eds): A Conchological Iconography. Hackenheim: ConchBooks. 112 pp., 88 pls.
- ↑ Hendricks, J. R. (2015. november 2.). „Glowing Seashells: Diversity of Fossilized Coloration Patterns on Coral Reef-Associated Cone Snail (Gastropoda: Conidae) Shells from the Neogene of the Dominican Republic”. PLOS ONE, Kiadó: PLOS. DOI:10.1371/journal.pone.0120924. (Hozzáférés: 2015. július 15.)
- ↑ Olivera BM, Teichert RW (2007). „Diversity of the neurotoxic Conus peptides: a model for concerted pharmacological discovery”. Molecular Interventions 7 (5), 251–60. o. DOI:10.1124/mi.7.5.7. PMID 17932414.
- ↑ Roger Van Oosten: Nature's brew. Quest online, 2008. szeptember 1.
Források
szerkesztés- Conus Linnaeus, 1758 WoRMS
- Goldfrank's Toxicologic Emergencies, 8th Edition, Edited by Neal E Flomenbaum, Lewis R Goldfrank, Robert S Hoffman, Mary Ann Howland, Neal A Lewin, and Lewis S Nelson. Published by McGraw-Hill, New York, ISBN 978-0-07-143763-9
- Gmelin, J. F. 1791. Systema naturae per regna tria naturae. Editio decima tertia. Systema Naturae, 13th ed., vol. 1(6): 3021-3910. Lipsiae.
- Bruguière, [J.-G.] 1792. Encyclopédie Méthodique. Histoire Naturelle des Vers. Encyclopédie Méthodique. Histoire Naturelle des Vers 1: 345-757. Panckoucke: Paris.
- Sowerby, G. B., II. 1833. Conus. Conchological Illustrations pls. 36-37
- (franciául) A. Chevalier Bernardi|Bernardi A. C. (1858). Monographie du genre Conus.
- Reeve, L. 1844. Monograph of the genus Conus. Conchologia Iconica 1: pls. 40-47
- Kiener, L. C. 1845. Genre Cone. (Conus, Lin.). Spécies Général et Iconographie des Coquilles Vivantes 2: pls. 1-111
- Clench, W. J. 1942. The Genus Conus in the Western Atlantic. Johnsonia 1(6): 1-40
- Van Mol, J. J., B. Tursch and M. Kempf. 1967. Mollusques prosobranches: Les Conidae du Brésil. Étude basée en partie sur les spécimens recueillis par la Calypso. Annales de l'Institut Océanographique 45: 233-254, pls. 5-10
- Vink, D. L. N. and R. von Cosel. 1985. The Conus cedonulli complex: Historical review, taxonomy and biological observations. Revue Suisse de Zoologie 92: 525-603
- Petuch, E. J. 1986. New South American gastropods in the genera Conus (Conidae) and Latirus (Fasciolariidae). Proceedings of the Biological Society of Washington 99: 8-14.
- Petuch, E. J. 1987. New Caribbean molluscan faunas. [v] + 154 + A1-A4, 29 pls. Coastal Education & Research Foundation: Charlottesville, Virginia
- Petuch, E. J. 1988. Neogene history of tropical American mollusks. [vi] + 217, 39 pls. Coastal Education & Research Foundation: Charlottesville, Virginia
- Petuch, E. J. 1990. A new molluscan faunule from the Caribbean coast of Panama. Nautilus 104: 57-70
- Petuch, E. J. 1992. Molluscan discoveries from the tropical Western Atlantic region. Part II. New species of Conus from the Bahamas Platform, Central American and northern South American coasts, and the Lesser Antilles. La Conchiglia 24(265): 10-15.
- Petuch, E. J. 2000. A review of the conid subgenus Purpuriconus da Motta, 1991, with the descriptions of two new Bahamian species. Ruthenica 10: 81-87
- Petuch, E. J. 2004. Cenozoic Seas. xvi + 308 pp. CRC Press: Boca Raton
- Tenorio, M. J., Tucker, J. K. & Chaney, H. W. (2012). The Families Conilithidae and Conidae. The Cones of the Eastern Pacific. In: Poppe G.T. & Groh K. (eds): A Conchological Iconography. Hackenheim: ConchBooks. 112 pp., 88 pls.
- Coltro, J., Jr. 2004. New species of Conidae from northeastern Brazil (Mollusca: Gastropoda). Strombus 11: 1-16
- García, E. F. 2006. Conus sauros, a new Conus species (Gastropoda: Conidae) from the Gulf of Mexico. Novapex 7: 71-76
- Franklin JB, Subramanian KA, Fernando SA, & Krishnan KS 2009. Diversity and Distribution of Conidae from the Tamil Nadu Coast of India (Mollusca: Caenogastropoda: Conidae). Zootaxa 2250: 63 pp.
- J. Benjamin Franklin, S. Antony Fernando, B. A. Chalke, K. S. Krishnan 2007. Radular morphology of Conus (Gastropoda: Caenogastropoda: Conidae) from India. Molluscan Research 27(3): 111–122. ISSN 1323-5818
- Peters H, O'Leary BC, Hawkins JP, Carpenter KE, Roberts CM (2013) Conus: First Comprehensive Conservation Red List Assessment of a Marine Gastropod Mollusc Genus. PLoS ONE 8(12): e83353. doi:10.1371/journal.pone.0083353
- Linnaeus: Systema Naturae, 10th ed. (1758).
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a Conus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
szerkesztés- SEM images of its radula can be found at Thompson; Bebbington (1973). "Scanning electron microscope studies of gastropod radulae". Malacologia 14: 147–165.
- Tucker J.K. (2009). Recent cone species database. September 4th 2009 Edition
- Filmer R.M. (2001). A Catalogue of Nomenclature and Taxonomy in the Living Conidae 1758 - 1998. Backhuys Publishers, Leiden. 388pp
- Bouchet, P.; Fontaine, B. (2009). List of new marine species described between 2002-2006. Census of Marine Life.
- Natural History Museum Rotterdam - photos of Conus shells Archiválva 2015. június 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cone snail and conotoxins page
- The Conus Biodiversity website
- ConoServer
- Conidae from worldwide.conchology.com. Scroll down for many photographs.
- Pain-killer comes out of its shell (The Age news article)
- Venomous snails aid medical science (BBC News Article).
- ConeShell Collection Giancarlo Paganelli Archiválva 2019. december 21-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cone Shells - Knights of the Sea. Alexander Medvedev's collection Archiválva 2012. március 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Cone Snail Video - Hunting Footage and Physiology
- Deadly Critters That Might Save Your Life (CNN)
- Baldomero "Toto" Olivera's short talk: Conus Peptides Archiválva 2015. április 6-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Zonatus Gallery
- Miller, John A. (1989). „The toxoglossan proboscis: structure and function”. Journal of Molluscan Studies 55 (2), 167–181. o. DOI:10.1093/mollus/55.2.167. [1]
- BBC Nature Video Cone snails are silent assassins of the sea, drugging sleeping fish before poisoning them