Kültepe (török: „Hamudomb”), régészeti helyszín Törökország középső részén, Kayseri várostól északkeletre. A bronzkori Kanis városát magába rejtő ősi lelőhely, de csak akkor kezdtek érdeklődni iránta, amikor felvetődött, hogy innen származhatnak az óasszír nyelvű, ékírásos ún. kappadókiai táblák. Végül 1925-ben megtalálták a táblák forráshelyét egy félhold alakú területen, a tulajdonképpeni halomtól délre-délkeletre. Ezt a területet a régészek Karum Kanesnek nevezik; itt óaszszír kereskedők éltek a helyi lakosság között.

Istenszobrocskák (i.e. 18. sz. Kültepe)

TörténeteSzerkesztés

 
Achát kisplasztika (i.e. 18. sz. Kültepe)
 
Kerámia váza(i.e. 18. sz. Kültepe)

Az asszírok az ősnépesség által lakott településekben (városokban), de ott körbezárt, a kereskedők által autonóm módon igazgatott - telepeket létesítettek, amelyeket kárumnak neveztek. Anatóliában mintegy húsz ilyen telepet hoztak létre, amelyek egyetlen fő kereskedőtelepnek a felügyelete alá tartoztak. Ez pedig a Kültepe alsó városrészében kialakított kereskedőtelep, Karum Kanis volt. Karum Kanis önmaga pedig direkt kapcsolatban állt Asszíriával.

A feltárások történeteSzerkesztés

Az ásatásokat 1948-ban kezdte újra a Török Történeti Társaság, Tahsin és Nimet Özgüç vezetésével. Ásatásaik több ezer újabb, a Kr. e. II. évezred elejéről való táblát hoztak napvilágra, s ekkor találtak ilyeneket először magában a városhalomban.

Régészeti leletekSzerkesztés

A helyszínSzerkesztés

Az agyagtáblákSzerkesztés

A szövegek a legkorábbi anatóliai eredetű történeti források; óasszír nyelven íródtak. Hasonló szövegeket találtak Alisar Hüyükben és Bogazköyben, a hettita fővárosban is. Minden szöveg a közép-anatóliai ún. „kolónia (telepes=karum)-korszak”-ból származik. Ekkoriban az indoeurópai hettiták már letelepedtek, és asszimilálódtak az anatóliai őslakossághoz. E közegben több emberöltőn át fennálltak asszír karumok (kereskedelmi telepek, amelyek közül valószínűleg Kanes volt a legfontosabb). Ezek az Asszíria és Anatólia között utazó karavánok célállomásai, ill. elosztó központjai voltak. A Babilóniából ideszállított asszír textíliákat és egyéb árukat cserélték anatóliai ezüstre.

Egyéb leletekSzerkesztés

Kültepe kultúrtörténeti jelentőségeSzerkesztés

Lásd mégSzerkesztés

 
Az Erciyes Dağı látképe Kültepéből

ForrásokSzerkesztés

  • ACM Munkacsoport: Museum für Anatolische Zivilisationen (Museumführer), - ACM 1997. (magyarra fordította: Kiss Tamás: KT_ARCHIV_VeML) - helytelen ISBN kód: 975-7423-33-X

Külső hivatkozásokSzerkesztés

FotógalériaSzerkesztés