Erciyes Dağı

Az Erciyes Dağı (Erciyes-hegy, ejtsd erdzsijesz dái) Törökország Kayseri tartományában, Kayseri város mellett található rétegvulkán, szintén közel a kora ókori Kanis és Nesza településekhez (mai Kültepe). A nevét vagy az i. e. 7. századi I. Argaiosz makedón királyra (Ἀργαῖος) vezetik vissza,[1] ennek latinos Argaeus alakjából hangtanilag is levezethető, vagy az akdag (fehér hegy) szóra. Luvi feliratokban fennmaradt egy Ḫarkašoš névalak, amit szintén fehér hegyként fordítanak.[2] Az utóbbira a hóhatár feletti magassága, és feltűnő gleccserei adnak magyarázatot. A török név eredetileg Erciyas volt, amelyet a 20. század közepén a hangrendi illeszkedés szabályai szerint megváltoztattak, ez utal arra, hogy nem a török nyelvben kell keresni az eredetet, mert a vegyes hangrend a török nyelvben általában jövevényszavakban fordul elő. A Hold felszínén található Argaeus-hegy eredetileg Erciyes volt, török csillagászok nevezték el.

Erciyes Dağı
Az Erciyes Kayseri felől
Az Erciyes Kayseri felől

Magasság3917 m
Hely  Törökország
Hegység Kappadókia, Torosz-hegység
Relatív magasság2419 m
Típus rétegvulkán
Elhelyezkedése
Erciyes Dağı (Törökország)
Erciyes Dağı
Erciyes Dağı
Pozíció Törökország térképén
é. sz. 38° 31′ 54″, k. h. 35° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 38° 31′ 54″, k. h. 35° 26′ 58″
A Wikimédia Commons tartalmaz Erciyes Dağı témájú médiaállományokat.
Az Erciyes látképe az Ürgüp és Kayseri közti D300-as főútról
Az Erciyes Kültepéből nézve

A hegy a közép-anatóliai mikrolemezen fekszik, andezites és dácitos lávaömlésekből épül fel, valamikor a múltban keleti irányban összeomlott a nagy része. Földtörténetileg nem öreg képződmény, a miocénben kezdett kialakulni. A korai kalderát a pleisztocénben lávadómok töltötték ki, amelyek a dácitos magmára jellemzők, majd a holocén elején, azaz alig 100 ezer évvel ezelőtt erőteljes oldalirányú kitörések kezdődtek, amelyek hamuja egészen Palesztináig kimutatható. A vulkán még nem inaktív, de utolsó kitörése i. e. 253-ban valószínűsíthető. Az Anatóliai-fennsík legmagasabb hegye, Sztrabón szerint olyan magas, hogy a Földközi-tenger és a Fekete-tenger partjáról is látszik, bár ez nyilván egy túlzó pletyka átvétele, hiszen a Föld görbülete miatt ez lehetetlen.

JegyzetekSzerkesztés

  1. [1] Sarıkaya, Mehmet Akif; Zreda, Marek; Çiner, Attila (2009-11-01). "Glaciations and paleoclimate of Mount Erciyes, central Turkey, since the Last Glacial Maximum, inferred from 36Cl cosmogenic dating and glacier modeling". Quaternary Science Reviews. 28 (23–24): 2326–2341.
  2. [2] Ünaldi, Ülkü Eser (2007). "A Negative Example Area In Human - Natural Environment Relationship: Erciyes Mountain (Turkiye)". Humanity & Social Sciences Journ. 2 (2): 139–147. CiteSeerX 10.