Erciyes Dağı
Az Erciyes Dağı (Erciyes-hegy, ejtsd erdzsijesz dái) Törökország Kayseri tartományában, Kayseri város mellett található rétegvulkán. A nevét vagy az i. e. 7. századi I. Argaiosz makedón királyra vezetik vissza,[1] vagy az akdag (fehér hegy) szóra. Luvi feliratokban fennmaradt egy Ḫarkašoš névalak, amit szintén fehér hegyként fordítanak.[2] A hegy a közép-anatóliai mikrolemezen fekszik, andezites és dácitos lávaömlésekből épül fel, valamikor a múltban keleti irányban összeomlott a nagy része. Földtörténetileg nem öreg képződmény, a miocénben kezdett kialakulni. A korai kalderát a pleisztocénben lávadómok töltötték ki, amelyek a dácitos magmára jellemzők, majd a holocén elején, azaz alig 100 ezer évvel ezelőtt erőteljes oldalirányú kitörések kezdődtek, amelyek hamuja egészen Palesztináig kimutatható. A vulkán még nem inaktív.
| Erciyes Dağı | |
 | |
| Az Erciyes Kayseri felől | |
| Magasság | 3917 m |
| Hely |
 Törökország |
| Hegység | Kappadókia, Torosz-hegység |
| Relatív magasság | 2419 m |
| Típus | rétegvulkán |
| Elhelyezkedése | |
 Erciyes Dağı
Pozíció Törökország térképén
| |
| é. sz. 38° 31′ 54″, k. h. 35° 26′ 58″Koordináták: é. sz. 38° 31′ 54″, k. h. 35° 26′ 58″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Erciyes Dağı témájú médiaállományokat. | |
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ [1] Sarıkaya, Mehmet Akif; Zreda, Marek; Çiner, Attila (2009-11-01). "Glaciations and paleoclimate of Mount Erciyes, central Turkey, since the Last Glacial Maximum, inferred from 36Cl cosmogenic dating and glacier modeling". Quaternary Science Reviews. 28 (23–24): 2326–2341.
- ↑ [2] Ünaldi, Ülkü Eser (2007). "A Negative Example Area In Human - Natural Environment Relationship: Erciyes Mountain (Turkiye)". Humanity & Social Sciences Journ. 2 (2): 139–147. CiteSeerX 10.
