Künoszargesz
A Künoszargesz (Κυνόσαργες) ókori gümnaszion volt Athén falain kívül, amelyet a cinikus filozófia szülőhelyének tekint a bölcselettudomány.[1]
Künoszargesz | |
Az antik Athén egy 1784-es térképen. A Künoszargesz a jobb felső sarokban látható, Arisztotelész iskolája, a Lükeion felett | |
Település | Athén község |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület |
|
Elhelyezkedése | |
é. sz. 37° 57′ 60″, k. h. 23° 43′ 58″37.966577°N 23.732715°EKoordináták: é. sz. 37° 57′ 60″, k. h. 23° 43′ 58″37.966577°N 23.732715°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Künoszargesz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Elnevezése
szerkesztésAz elnevezés magyar jelentése: fürge kutya. Az antik szerzők által megőrzött legenda szerint a gümnaszion egy kutyáról kapta a nevét, amelyik elcsente az áldozati húst Héraklész szentélyéből.
Elhelyezkedése
szerkesztésA Künoszargesz Athén falain kívül, az Ilisszosz folyó déli partján volt, és olyan athéniak látogatták, akiknek csak az egyik szülőjük rendelkezett teljes polgárjoggal.[2] Kiemelkedik közülük Themisztoklész, a későbbi szalamiszi győző, aki rábeszélt néhány nemesi származású athéni ifjút, hogy ebben a gümnaszionban eddzék magukat, így tüntetve el a különbséget a bennszülöttek és idegen származásúak között. Az anekdota szerint Themisztoklész kifejezetten elegáns hellyé változtatta a sznob ifjak között a városszéli gümnasziont.[3] A tornacsarnok is azért állt Héraklész védelme alatt, mert halandó anyja miatt ő sem volt teljes jogú istenség.[4]
Használata
szerkesztésA Künoszargesz valószínűleg egy nagy nyitott terület volt, amelyet különböző célokra használtak. A régi szerzők feljegyzéseiben megemlítik mint a testedzés és a filozófiai diskurzusok helyszínét, vallási szertartások és katonai gyakorlatok helyét, az Athént i. e. 200-ban megostromló makedón csapatok táborát, lovas tevékenységre alkalmas, illetve megművelésre bérbe adott földterületet.
Kapcsolata a cinikusokkal
szerkesztésEgyes vélekedések szerint ennek a területnek, intézménynek a nevéből, pontosabban a kutya szóból ered a cinikus elnevezés. Ezen a helyen tanított az i. e. 4. században Antiszthenész, akit a filozófiatörténet a cinikus iskola megteremtőjének tekint. Antiszthenész maga sem volt teljes jogú athéni polgár, ugyanis anyja thrák származású volt.
Az antik szerzők feljegyzéséből az tűnik ki, hogy a gümnaszionban folyó oktatás nem érte el a szervezettségnek azt a fokát, mint Platón vagy Arisztotelész intézményében. Ennek oka elsősorban a cinikus filozófia gyakorlati, személyes példamutatásra épülő jellegében keresendő. Antiszthenész mestere, Szókratész halála után, i. e. 399 környékén kezdett tanítani a Künoszargeszben. Az ókori gondolkodók életrajzírója, Diogenész Laertiosz szerint szinopei Diogenész is eljárt a gümnaszionba.[5]
Érdekességek
szerkesztés- Szinopei Diogenész azt kérte, hogy vessék le a Künoszargészhez közeli hídról, amikor már közelít halála órája[5]
- Lovaglás közben itt törte el a kulcscsontját Andoszidosz, a szónok[5]
- A Marathóni csata után a perzsa flotta Phaléronig nyomult előre, hogy megkísérelje a partraszállást, de az athéniaknak ezt sikerült megakadályozniuk azzal, hogy a Künoszargesz Héraklész-szentélyénél vertek tábort[6]
- Az i.e. 4. században komédiások alkalmi összejöveteleinek volt a helyszíne, akik később olyan hírnévre tettek szert, hogy II. Philipposz makedón uralkodó komoly pénzt fizetett nekik élceik írásos változatáért[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sebestyén Károly: A cinikus filozófia, 14. oldal (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-4505-909 helyes ISBN 963-85223-0-5
- ↑ Luciano De Crescenzo: A görög filozófia rendhagyó története, 49. oldal ISBN 963-8453-168
- ↑ Németh György: A zsarnok utópiája, 48. oldal ISBN 963-7978-801
- ↑ Plutharkhosz: Párhuzamos életrajzok - első kötet, 221. oldal ISBN 963-3898-277
- ↑ a b c d Internet Encyclopedia of Philosophy, Cynosarges. (Hozzáférés: 2011. szeptember 20.)
- ↑ Hérodotosz: A görög-perzsa háború, 440. oldal ISBN 963-3793-092