Főmenü megnyitása

A kőfali pintyő (zsidószakáll, Cymbalaria muralis) az ajakosvirágúak (Lamiales) rendjébe tartozó útifűfélék (Plantaginaceae) családjában az Antirrhineae nemzetségcsoport pintyő nemzetségének Magyarországon legismertebb faja. A franciák „Róma romjának” hívják, mert a fodorka (Asplenium spp.) fajokkal együtt többnyire árnyas, öreg falak, sziklák repedéseibe telepszik.

Infobox info icon.svg
Kőfali pintyő
Járólapok melletti repedésekben terjedő kőfali pintyő
Járólapok melletti repedésekben terjedő kőfali pintyő
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Asterids
Csoport: Euasterids I
Rend: Ajakosvirágúak (Lamiales)
Család: Útifűfélék (Plantaginaceae)
Nemzetség-
csoport
:
Antirrhineae
Nemzetség: Pintyő (Cymbalaria)
Hill
Faj: C. muralis
Tudományos név
Cymbalaria muralis
G.M. Sch.
Elterjedés
Cymbalariamuralis1.png
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kőfali pintyő témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kőfali pintyő témájú médiaállományokat és Kőfali pintyő témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

A Mediterráneumban honos. Magyarországra ámpolnanövényként hozták be, de kivadulva nemcsak a kőfalakon, járdák repedéseiben stb. telepszik meg, hanem a sziklákon is, ezért adventív fajnak számít.

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Általános megjelenése és leveleinek alakja is a borostyánéra emlékeztet. A konkrét élőhelytől függően lecsüngő, kúszó, illetve kapaszkodó.

Virágképlete: K(5) [C(5) A(4)] G(2); virágai lilák.

Termése tok, magja a máknál is apróbb.

Életmódja, élőhelyeSzerkesztés

Miként Magyarországon, aképpen eredeti élőhelyén is főleg sziklákon és kőfalakon nő. Szárazságtűrő. Már egészen kevés talajjal is megelégszik. Jól terjed.

Szabadon június–augusztusban, de cserépben nevelve kora tavasztól a fagyok beálltáig virágzik.

FelhasználásaSzerkesztés

Dísznövényként ámpolnákba, erkélyládákba, sziklakertekbe ültetik.

ForrásokSzerkesztés