Kőhát-hegység

A Kőhát-hegység az Északkeleti-Kárpátok vulkáni vonulatának második szakaszához tartozik.

A Kőhát-hegység látképe, előtérben Aknasugatag látképével

LeírásaSzerkesztés

 
A Kőhát látképe Hosszúmező környékéről

Az Északkeleti-Kárpátok vulkáni vonulatának ez az Avassal kezdődő második szakasza képezi a vízválasztót a Máramarosi-medence és az Erdélyi-medence között és a Tisza völgykapujától délre, az Avas-hegységtől a Ciblesig húzódik.

Az itt elterülő Kőhát-hegység nevét nagy kiterjedésű andezitláva-fennsíkjáról kapta.

A Kőhát-hegységet az Avas-hegységtől az 587 méter magas Huta-hágó választja el.

A Kőhát 1000-1200 méter, nagy kiterjedésű andezitláva fennsíkja meredek, sziklás peremmel szakad le a Máramarosi-medence felé.

A hegység természetvédelmi értékekben is gazdag. Területén több természetvédelmi terület is található. A Pădurea Crăiasa 44 hektárnyi természetes erdői 2000-ben kerültek védelem alá, de a környéken található a Morareni tó (Lacul Morărenilor) Természetvédelmi Terület 20 hektáros területe is, ezenkívül a környéken a természetvédelmi terület ad otthont számos turisztikai látványosságnak (templomok, műemlékek) is. A természetvédelmi területen található többek között: Bréb "Szent Mihály" tiszteletére szentelt 1622-ben épült fatemploma, vagy Falusugatag (Sat-Șugatag) 1642-ből való "Jámbor Paraskevi" tiszteletére szentelt fatemploma és ugyancsak Hotinka (Hoteni) fatemploma, amely " Michael és Gabriel Arkangyalok" tiszteletére 1790-ben épült.

GazdaságSzerkesztés

 
A Kőhát vonulatainak részlete a szaploncai temetőből

A Máramaros megyéhez Tartozó Kőhát-hegység gazdaságának jellemzője a fakitermelés és a bányászat, azon belül is a sóbányászat, melynek egyik fő központja Aknasugatag. A trianon után Romániához került bányát 1950-ben bezárták, emlékül maradtak a sós vizű bányatavak, köztük Erdély legnagyobb aknatava, a Gábor-tó, melyek révén a környéknek a só helyett mára a gyógyturizmus, az állattenyésztés és a földművelés jelenti a fő megélhetést.

NövényvilágaSzerkesztés

Aknasugatagtól északnyugatra a DN1F út közelében húzódik a Pădurea Crăiasa természetvédelmi terület, a 44 hektár területet 2000-ben nyilvánították védetté. A természetes erdős terület védelmet nyújt az itt található tölgy (Quercus petraea) és vörösfenyő (Larix decidua) állománynak. A területen 140 éves tölgyek, hársak (Tilia spp.) és gyertyánok (Carpinus betulus) is találhatók.

ÁllatvilágaSzerkesztés

 
Bréb látképe

NevezetességeiSzerkesztés

 
Szaplonca, vidám temető
  • Tatár-szoros - Aknasugatag felől közelíthető meg, ahol a települést elhagyva, az erdőbe érve hirtelen beszűkülő völgy vezet a Kőhát egyik leglátványosabb természetvédelmi területére a Tatár-szorosba. A lenyűgöző látványt az István-mezőkből eredő patakoknak köszönhetjük, amelyek összegyűlt vize egy 600 méter hosszú és 90 méter széles szurdokot vájt magának a Kőhát andezites kőzetébe.
  • Szaplonca - Vidám temető.

TelepüléseiSzerkesztés

A környék műemlék fatemplomaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Európa regionális földrajza [1]
  • Erdélyi Gyopár [2]

HivatkozásokSzerkesztés

  • Kőhát, a só birodalma (A Hazajáró kisfilmje a Youtubeon: [3]