KS 150
Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. |
A KS 150 gázhűtéses, moderátorként nehézvizet (GCHWR) használó csehszlovák kísérleti atomreaktor. Egyetlen példányát a Bohunicei atomerőmű A1-es blokkjában helyezték üzembe 1972-ben. A reaktorblokk sorozatos baleseteket szenvedett, a legsúlyosabb az 1977. február 22-i INES-4-es besorolású baleset volt. 1979 óta az erőmű leszerelése folyik.
Története
szerkesztés1956-ban született döntés Csehszlovákiában atomerőmű építéséről.
Az erőmű építése 1958-ban kezdődött a Nagyszombattól (Trnava) 10 km-re fekvő Jászlóapátszentmihályon (Jaslovské Bohunice). Az építés az 1960 évek elején jelentkezett gazdasági nehézségek miatt elhúzódott, az erőművi blokk csak 1970-re készült el, majd 1972. október 24-én helyezték üzembe és december 25-én kapcsolták rá a villamos hálózatra.
A kezdeti terv csak egy kutatóreaktor létrehozása volt, később ez módosult és egy kísérleti energiatermelő rekator létrehozása volt a cél. Az A-1 építése Jaslovské Bohunice- ban (Nyugat- Szlovákia ) 1958-ban kezdődött, és váratlanul 16 évig tartott. Az A-1-et 1972. október 24-én helyezték üzembe [1]
A reaktorblokk részletes műszaki terveit a a Škoda Művek tervezőirodája készítette a Tyeploelektroprojekt vállalat leningrádi részlegével együttműködve. A KS 150 reaktort, valamint az erőművi blokk berendezéseit teljes egészében Csehszlovákiában gyártották a Škoda Műveknél. Az építmény generálkivitelezője a pozsonyi Hydrostav vállalat volt. A tervezés egyik előnye az volt, hogy a CANDU reaktorhoz hasonlóan Csehszlovákiában bányászott dúsítatlan uránt is lehetett használni.
Az erőmű kísérleti kialakítása miatt több mint 30 nem tervezett leállást okozó baleseteket szenvedett el. 1976. január 5-én két munkás meghalt a hűtőfolyadékként használt szén-dioxid szivárgása miatt. Tankolás közben „műszaki” (mechanikai?) hiba történt, és egy friss fűtőanyag kazettát lőttek ki a reaktorból a reaktor csarnokába. A legsúlyosabb baleset 1977-ből (lásd alább) INES 7 minősítést kapott. A károkat nagy beruházással meg lehetett volna javítani, de 1979. május 17-én a magas költségekkel, az alacsony teljesítménnyel és a balesetekkel elégedetlen kormány az üzem leállítása mellett döntött. A második A-2 reaktorblokk építésének terveit törölték.
A baleseteket titokban tartották, bár vad történetek keringtek a nyilvánosság körében.
Az A1 Atomerőmű összesen 19 261 órát üzemelt, 1 464 GWh-t termelt és 916 GWh-t szállított a hálózatba. Az elért maximális teljesítmény 127 MW volt.
Az erőmű leszerelése, dekontaminálása és leszerelése továbbra is folytatódik, és várhatóan 2033-ban fejeződik be [2]
A Atomerőmű 1977 ben.
Műszaki jellemzői
szerkesztésA KS 150 egy nehézvízzel mérsékelt, gázhűtésű reaktor (HWGCR), amely üzem közben tankolható.
Hetven fém urándrót, amelyek mindegyike magnézium és berillium vegyülettel van bevonva, kötegelve fűtőanyag-rudat alkot.
A reaktor nyomástartó edénye 15 5,1 m átmérőjű, 20 m magasságú henger alakú, cm-es szénacél. A nyomástartó edényben (az aktív zónában) egy alumínium-magnézium-szilícium ötvözetből készült hengeres edény található a nehézvíz-moderátor számára. [3]
A tüzelőanyag-csatornák függőlegesek, mindegyikben egyetlen, keringő szén-dioxiddal hűtött tüzelőanyag-rudak találhatók. A mag túlnyomásos tartályban van, hogy lehetővé tegye az üzemanyag-utántöltést működés közben. A nehézvíz-moderátor hűtése külön körben történik.
Az elsődleges hűtőközegként használt szén-dioxid gázt áramoltatják az üzemanyagrudak körül. A rudak általi felfűtés után hat gőzfejlesztőhöz vezetik. A keletkező gőz három turbógenerátort működtet.
A-1 Es reaktor épitése
- Üzemanyag: dúsítatlan fémurán, 23,1 tonna a reaktorban.
- Mag: átmérője 3,56 m, magassága 4 m.
- Hűtőgáz a reaktorból való kilépéskor: nyomás 5,4 MPa (~54 atm), hőmérséklet 426 °C.
- Konverziós hatékonyság: 18,5%.
- Nehézvíz mérséklése: hőmérséklet 65 °C (max./kilépés 90 °C)
- Teljesítmény: 143 MWe.
1977-es baleset
szerkesztés1977. február 22-én, az üzemanyagcsere során emberi hibák és tervezési problémák együttese okozta Csehszlovákia történetének legrosszabb nukleáris balesetét. Néhány fűtőelem-rudat cseréltek, miközben a reaktor normál eljárással működött. Ebben az esetben azonban a rudakat borító páraelnyelőket nem távolították el, ami az üzemanyag helyi túlmelegedését okozta (mivel a hőátadás a hűtőközeggáz felé csökkent). Az aktív zóna megsérült, nehéz víz érintkezett a hűtőfolyadékkal, és mind a primer, mind a szekunder kör szennyeződött.
A balesetet a Nemzetközi Nukleáris Esemény Skála 4
-es osztályba sorolták (összehasonlításképpen a Three Mile Island-i balesetet 5-ös fokozattal értékelték).
Egy nehézvízzel mérsékelt szén-dioxiddal hűtött, 100 MW(e) teljesítményű reaktorban a fűtőelemek 25%-a megsérült kezelői hiba miatt. A kezelőknek nem sikerült eltávolítaniuk az új fűtőelembe esett szilikagél pelletet a sérült csomagból (nem volt lehetőség a fűtőelem belsejének ellenőrzésére, ezért csak a felülről került pellet eltávolításra). A szilikagél csomagokat arra használták, hogy a fel nem használt üzemanyagot a tárolás és szállítás során szárazon tartsák. A szilikagél pellet elzárta a hűtőfolyadék áramlását, ami az üzemanyag és az azt tartó nyomócsatorna túlmelegedését eredményezte. A túlmelegedés következtében a nehézvíz a reaktor azon részébe (a gázkörbe) szivárgott, ahol a fűtőelemek helyet kaptak, a tüzelőanyag burkolata korróziónak volt kitéve, és jelentős mennyiségű radioaktivitás szivárgott a primer hűtőkörbe (CO 2 gáz). ). A gőzkazánok szivárgása miatt (a MAGNOX vagy AGR üzemhez hasonló alapkialakítás) a szekunder kör egyes részei elszennyeződtek. [4]
A meghibásodot Szenzor leégése
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ History. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Decommissioning Project. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Technology. [2011. október 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Radioactivity, Ionizing Radiation and Nuclear Energy, Jiŕí Hála and James D. Navratil, Published by Konvoj (Brno) 2003, ISBN 807302053X, p. 300
Külső linkek
szerkesztés- Az A1-es atomerőmű története szlovákul
- Az A-1 atomerőmű részletes vázlata (Flash alapú; a futtatáshoz engedélyezni kell a nem biztonságos szkripteket)
- A KS-150 reaktor részletes vázlata (Flash alapú)
- A KS-150 reaktor részletes vázlata szlovákul (Flash-alapú; a futtatáshoz engedélyezni kell a nem biztonságos szkripteket)
- A reaktor leszerelése (részletes jelentés, PDF)