Kabard-Balkár autonóm terület
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A Kabard-Balkár autonóm terület a Szovjetunió, azon belül az Oroszországi SZSZSZK autonóm területe volt. Az autonóm terület 1922-ben Kabardi autonóm területként lett megalapítva, majd 1922. január 16-án, a Hegyvidéki Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság Balkár területének csatlakozásakor átnevezték Kabard-Balkár autonóm területté. 1924. október 16-tól az Észak-kaukázusi határterület igazgatása alá tartozott.
Kabard-Balkár autonóm terület | |
Кабардино-Балкарская АО 1922. január 16. – 1936. december 5. | |
Általános adatok | |
Fővárosa | Nalcsik |
Terület | 12 470 km² |
Népesség | 350 000 fő |
Hivatalos nyelvek | kabard, balkár, orosz |
Beszélt nyelvek | kabard, balkár, orosz |
Vallás | állami ateizmus |
Pénznem | szovjet rubel |
Kormányzat | |
1936. december 5-én, az új alkotmány kiadásakor kivonták az Észak-kaukázusi határterületről, majd átnevezték Kabard-Balkár Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá. Ugyanekkor megváltozott az állam közigazgatási helyzete is.
Közigazgatás
szerkesztésA Kabard-Balkár autonóm terület székhelye Nalcsik volt. Az autonóm terület alapításakor a székhely mellett öt körzet alkotta a közigazgatás alapjait. 1925-ig további három körzetet hoztak létre, de ebből csak kettő maradt meg. 1935-ben a közigazgatást újraszervezték, és a körzetek nevét járásokká nevezték át. 1935. január 28-án így tíz kerület alakult meg (bakszani, kurpszki, nagorni, nalcsiki, primalkinszki, urváni, csegemi, csereki és elbruszi), valamint az immár főváros, Nalcsik. Az autonóm terület közigazgatása azóta alig változott, a mai Kabard- és Balkárföldnek is ugyanez az igazgatási alapja.
Népesség
szerkesztésA Szovjetunió 1926-os népszámlálási eredményei alapján a területen 204 006 fő élt.[1] A lakosság 60%-a kabard (122 402 fő), 16,3%-a balkár (33 197 fő), 8,4%-a ukrán (17 213 fő), 7,5%-a orosz (15 344 fő), 2%-a oszét (4078 fő), 1,7%-a kumik (3505 fő), 1,3%-a német (2674 fő) és 0,7%-a zsidó (1473 fő) volt.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésJegyzetek
szerkesztésFordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Kabardino-Balkar Autonomous Oblast című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.