A Kaguja (japán betűkkel: かぐや) vagy SELENE (a SELenological and ENgineering Explorer névből alkotott mozaikszó, utalással a „Hold” jelentésű görög Szelénére) Japán második küldetése a Holdhoz. Három űreszközből áll: a központi keringő egység, a VRAD műhold és egy közvetítő műhold. Az első kettő gyűjti az adatokat, az utolsó besegít a központi orbiter és a Föld közötti kommunikációba.

Kaguja (SELENE)
A Kaguja indítása H–II hordozórakétával
A Kaguja indítása H–II hordozórakétával

Ország  Japán
Űrügynökség JAXA
Küldetés típusa orbiter
NSSDC ID 2007-039A
Küldetés
Célégitest Hold
Indítás dátuma 2007. szeptember 14.
Indítás helye Tanegasima Űrközpont, Josinobu indítóállás
Hordozórakéta H–IIA
Megérkezés 2007. október 4.
Az űrszonda
Tömeg 2914 kg (központi egység)
Energiaellátás 3486 W
Pálya Hold körüli
Inklináció 90°
Periódus 2 óra
Apoapszis 100 km
Periapszis 100 km
Hivatalos weboldal
Feed-icon.svg RSS hírek: [1]
A Wikimédia Commons tartalmaz Kaguja (SELENE) témájú médiaállományokat.

KüldetésSzerkesztés

A szondát 2007. szeptember 14-én indították H–IIA hordozórakétával. 19 napos repülés után érte el a Holdat. Hold körüli pályáról azóta gyűjti a Hold eredetének és fejlődésének megértéséhez szükséges információkat. A 39. Lunar and Planetary Science Konferencián bemutatták azt a kisfilmet, amit a Kaguja és az NHK japáni televízió készített a pályán keringő űrszonda felvételeiből. Az ember úgy érezhette, amint egy űrhajóban ülve lassan halad a Hold felszíne fölött és áttekinti a felszíni alakzatokat.

2008. október 9-én a szonda újabb HDTV minőségű felvételt készített egy földkeltéről, ez esetben teleföld volt, azaz a Föld teljes megvilágított fele a Hold felé fordult.[1]

2009. június 10-én a szondát utolérte előre tervezett végzete, magyar idő szerint 20:25-kor a déli szélesség 65,5° és a keleti hosszúság 80°-nál, a Gill-kráter közelében, mintegy 6 km/s sebességgel a Holdba csapódott.[2] A becsapódás előtt folyamatosan készítette a felvételeket.[3][4] A kísérletnek kettős célja volt: egyrészt a felszálló törmelékfelhő elemzéséből, mely a Földről is látható, a felszín alatt mélyebben fekvő rétegeket alkotó anyag összetétele is elemezhető, a felszínen közvetlenül látszó anyag ugyanis nem ritkán egészen más összetételű, mint az akár néhány centiméter mélyen fekvő. Az irányított becsapódás, melyet az előre meghatározott helyen és időben hajtottak végre, jó főpróbája a 2017-ben induló SELENE–2 Holdra szállásának is.[5][6]

Tudományos eredményekSzerkesztés

A szonda gamma-spektrométere először azonosított a Hold felszínén uránt, közelítő eloszlását is feltérképezték.[7]

Barlang a HoldonSzerkesztés

Meglepetés volt a Hold látogatása és holdbázis-építés szempontjából a Kaguja felderítési munkája során talált hatalmas barlang felfedezése,[8] ami 50 km-es hosszával és 1 km-es szélességével egy nagyon nagy várost tudna kutató telepeseivel együtt védőtetővel ellátni, pl. a sugárzás és szélsőséges hőmérséklet-váltakozások ellen. A barlang, amibe egy 65 m átmérőjű nyílás vezet a Hold látható oldalán a Marius-dombság lankás részén terül el. A felmérésre a szonda gravimetriás és radar berendezéseit használták.

A kutatók véleménye szerint a barlang kb. 3500 millió évvel ezelőtt képződött, amikor a Holdon a vulkanikus aktivitás igen nagy volt. Az elképzelés szerint a láva gyorsan megszilárdult, mielőtt az alatta levő kéreg vagy előző lerakódás le tudott volna süllyedni, ez csak később történt meg.

Az idézett irodalom nem említette, de átmenetileg úgy tekinthető, hogy a jelentés nem az eredeti szondára vonatkozik, hanem a fentebb említett KAGUJA–2 (SELENE–2) szondára, amit 2017-ben indítottak. (Megjegyzés: Ez az idézett cikk szerzőjével késedelem nélkül tisztázva lesz)

Lásd mégSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. KAGUYA (SELENE) Image Taking of "Full Earth-Rise" by HDTV (angol nyelven). JAXA, 2008. október 9. [2011. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 29.)
  2. Kereszturi, Ákos: A Holdba csapódott a SELENE-űrszonda. [Origo] Világűr, 2009. június 11. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  3. Kereszturi, Ákos: Drámai fotók a japán szonda Holdba csapódásáról. [Origo] Világűr, 2009. június 20. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  4. Frey, Sándor: A Kaguya utolsó HDTV képei. Űrvilág.hu, 2009. június 19. (Hozzáférés: 2009. június 21.)
  5. Tóth, Imre: Képes beszámoló a szerdai becsapódásról a Holdon. Hírek.csillagászat.hu, 2009. június 12. [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. június 12.)
  6. Srinivas Laxman: Japan SELENE-2 Lunar Mission Planned For 2017. Asian Scientist, 2012. július 16. (Hozzáférés: 2012. augusztus 7.)
  7. Kereszturi, Ákos: Először azonosítottak uránt a Holdon, reaktor is épülhet. [Origo] Világűr, 2009. június 30. (Hozzáférés: 2009. június 30.)
  8. Sciences & Avenir, 850sz. dec 2017, 14o. Franck Danios: La Lune cache une immense caverne (A Hold egy hatalmas barlangot rejteget)