Kaliforniai nagymagvú tiszafa

A kaliforniai nagymagvú tiszafa (Torreya californica) a fenyőalakúak közé tartozó tiszafafélék családjában a nagymagvú tiszafa (Torreya) nemzetség egyik faja. A természetben ritka, ezért csak 1851-ben fedezték fel.

Kaliforniai nagymagvú tiszafa
San Francisco botanikus kertjében
Természetvédelmi státusz
Sebezhető
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Toboztermők (Pinophyta) Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida) Rend: Fenyőalakúak (Pinales) Család: Tiszafafélék (Taxaceae) korábban: áltiszafafélék (Cephalotaxaceae) Nemzetség: Nagymagvú tiszafa (Torreya ) Torr., 1854 Faj: Kaliforniai nagymagvú tiszafa (Torreya californica)
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kaliforniai nagymagvú tiszafa témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kaliforniai nagymagvú tiszafa témájú médiaállományokat és Kaliforniai nagymagvú tiszafa témájú kategóriát.

Az ÉNY-lengyelországi Glinna arborétumában

Levelei

Éretlen termése

Származása, elterjedése

Amint ezt neve is mutatja, Kaliforniában honos, de a mérsékelt égövben sokfelé telepítik. Egy szép, idős példány áll a Folly arborétumban.

Megjelenése, felépítése

Hazájában 15–30 m, a Kárpát-medencében termőhelytől függően 5–30 m magasra nő. Koronája széles és nyitott; nagyjából kúp alakú. Ágai örvökben nőnek. A kezdetben vízszintes ágak idővel lehajlanak. Vékony, rostos, bordázott kérge vörösesszürke, fakó.

3–8 cm hosszú, 3 mm széles fényeszöld–olajzöld, meglehetősen szúrós tűlevelei fésűsen, de japán rokonáénál szórtabban nőnek. Fonákukon két keskeny sorban halványszürke, enyhén besüllyedő légzőnyílások (sztómák) nyílnak. A szétdörzsölt levelek erős zsályaillatot árasztanak.

Rügyei hegyesek. Szilvaszerű, tojásdad termése 3–4 cm hosszú. magja kissé a szerecsendióéra emlékeztet; burka (az arillusz) éretten gyantás és puha.

Életmódja, termőhelye

Örökzöld, kétlaki. Eredeti termőhelyén patakok, folyók völgyeiben él erdőkben, ligetekben, illetve bozótokban. Ezért a meleg, párás környezetet kedveli, bár egyéb helyeken is megél. Főleg fiatalon fagyérzékeny, de a sérüléseket általában kinövi. Védett helyen, jó talajban megbízhatóan fejlődik: a jól begyökeresedett, 5 évesnél idősebb példány évi negyed–fél métert. A meszes talajt jól tűri. Közepesen vízigényes: aszályos időben öntözni kell. Magja két év alatt érik be.

Felhasználása

Díszfának ültetik. Magyarországon kevéssé ismert.

Eredeti élőhelyén termését megeszik — nyersen, pörkölve vagy főzve, édességekben. Az íze kellemesen édes, gyantásan aromás. Étolaj is nyerhető belőle (Terebess)

Források

• Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 204. old.
• IUCN Red List:California Nutmeg
• Owen Johnson: Európa fái. Ill. David More, ford. Illés Beatrix. [Budapest]: Kossuth. 2011. ISBN 978-963-09-6602-3  
• Terebess: Terebess gyümölcskalauz: Kaliforniai nagymagvú tiszafa