Kankalin

A kankalin (Primula) a kankalinfélék családjának 400–500 fajt tartalmazó nemzetsége. Alacsony növésű, lágy szárú növények tartoznak ide, melyek közül többet dísznövényként is termesztenek. Őshonos az északi félgömb mérsékelt éghajlatú részeitől Etiópia, Indonézia és Új-Guinea trópusi hegységeiig és Dél-Amerika mérsékelt, déli részéig. Az egyéves fajok jellemzően tavasszal virágoznak; a nemzetség neve, Primula a latin primus nőnemű kicsinyítőképzős alakja, arra utalva, hogy tavasszal az elsők között nyílnak virágaik.

Kankalin
Tavaszi kankalin
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots) Rend: Hangavirágúak (Ericales) Család: Kankalinfélék (Primulaceae) Nemzetség: Kankalin (Primula)
Fajok
számos; lásd a szövegben
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Kankalin témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Kankalin témájú médiaállományokat és Kankalin témájú kategóriát.

Magyarországon őshonos fajok

Sugárkankalin

(Primula elatior)

Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Szibériában, Európában is honos, évelő lágy szárú gyógynövény. A Bükkben, a Mátrában, a Börzsönyben, általában bükkösökben ritka, bár hegyvidéki faj. Védett.

Szártalan kankalin

Szártalan kankalin

(Primula vulgaris)

Észak-Afrikában, a Kaukázusban, Nyugat-Ázsiában, Európában, Magyarországon a Dunántúlon nem ritka, üde gyertyán- és bükkelegyes erdőkben található meg. Védett növény, de kertekben is telepítik, és termesztése is megoldható. Védett.

Lisztes kankalin

(Primula farinosa)

Évelő. Levelei hosszúkás visszás tojásdadok, simák. Fonákuk, a kocsány, a csésze és a murvák fehér porral behintettek ("lisztesek"). Pártája lila v. hússzínű-sárga, csöve 5–7 mm hosszú. Hengeres tokja hosszabb a csészénél. Mocsaras, tőzeges réteken, főleg magasabb mészkőhegyeken terem. Az északi megyékben elég gyakori, de előfordul a Dunántúlon is. Védett.

Cifra kankalin

(Primula auricula subsp. hungarica)

Népies neve: Medvefül kankalin, fülvirág.

Évelő. Levelei húsosak, tojásdadok, kopaszok, nem csak a levél, hanem a növény egyéb részei is lisztesek. Pártája sárga, kellemes és erős illatú. Magyarországon az északi hegyvidéken, főleg mészkőhegyeken terem, díszítve azokat. Különböző színű változatai kedvelt kerti virágok. Fokozottan védett.

Tavaszi kankalin

(Primula veris)

Az egyetlen Magyarországon őshonos (Primula) faj, amelyik nem védett.

Hosszúvirágú kankalin

Tudományos nevén (Primula halleri) (szinonim: (Primula longiflora). Évelő. Az előbbihez nagyon hasonló, pártájának csöve azonban 20–30 mm és 2–3-szor akkora, mint a csésze. A párta karimája is nagyobb, és toktermése csak akkora, mint a csésze. A többihez hasonló helyeken terem, de előfordulása sokkal ritkább.

Apró kankalin

Tudományos nevén (Primula minima). Évelő. Szára csak 1–2 virágú. A levél csúcsa egyenesen lecsípett, hegyes fogazott. Pártája nagy, lila vagy rózsaszínű, ritkán fehér. A magas hegyeket kedveli.

Egyéb fajok

• (Primula austriaca Wettst.),
• (Primula Clusiana Tausch.),
• (Primula elatior (L.) Jacq.),
• (Primula intricata Gren. et Godr.),
• (Primula leucophylla Pax.),
• (Primula glutinosa Wulf.),
• (Primula villosuda (Pax) Borb.),

hibrid fajok:

• (Primula Benkőiana Borb.),
• (Primula brevifrons Borb.),
• (Primula digenea Kern.),
• (Primula media Peterm.) stb.

További információk

• Ehető virágok