Főmenü megnyitása

Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság

A Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság (1936-ig Autonóm Kara-kalpak Szocialista Szovjetköztársaság, ezután 1964-ig Kara-kalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság) az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársaság, majd 1936-tól az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság autonóm köztársasága volt a Szovjetunión belül, Közép-Ázsiában. Fővárosa először Turkul volt, majd 1933-tól Nukusz.

Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság
Қарақалпақстан АССР
1932. március 20.1992. január 9.
Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság címere
Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Karakalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság zászlaja
Általános adatok
Fővárosa Nukus
Terület165 000 km²
Népesség1 212 207 fő
Pénznem szovjet rubel
Kormányzat
Törvényhozás Szovjetkongresszus (1936-ig);
Legfelsőbb Tanács
ElődállamUtódállam
 Kara-kalpak autonóm területKarakalpaksztán 

TörténeteSzerkesztés

Az autonóm köztársaság 1932. március 20-án jött létre a Kara-kalpak autonóm terület átszervezésével, amely az Oroszországi SZSZSZK autonómiája volt 1925 óta. 1936. december 5-én, az új ("sztálini") szovjet alkotmány elfogadásával az Üzbég SZSZK-hoz csatolták, hivatalos elnevezésében pedig (a szovjet köztársaságok nevének egységesítéséhez kapcsolódóan) módosult a jelzők sorrendje: Kara-kalpak Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággá nevezték át. 1964-ben ismét módosult az elnevezés, mivel a népnévből elhagyták a kötőjelet, karakalpakra változtatva azt. 1991. nyarán az Üzbég SZSZK is bejelentette kiválását a Szovjetunió tagköztársaságai közül. A Karakalpak SZSZK ezzel decemberig várt, de öt nappal a Szovjetunió megszűnése előtt ők is nevet változtattak. 1992-ben Karakalpaksztán hivatalosan is az Üzbég Köztársaság autonóm köztársasága lett.

Demográfiai adatokSzerkesztés

Karakalpaksztán népessége nemzetiségek szerint 1926-tól 1989-ig.

Etnikai csoport 1926 1939 1959 1970 1979 1989
Üzbégek 84 099 fő (27,62%) 116 054 fő (24,71%) 146 783 fő (28,78%) 212 597 fő (30,27%) 285 400 fő (31,52%) 397 826 fő (32,82%)
Karakalpakok 116 125 fő (38,13%) 158 615 fő (33,77%) 155 999 fő (30,58%) 217 505 fő (30,97%) 281 809 fő (31,12%) 389 146 fő (32,10%)
Kazahok 85 782 fő (28,17%) 129 677 fő (27,61%) 133 844 fő (26,24%) 186 038 fő (26,49%) 243 926 fő (26,94%) 318 739 fő (26,29%)
Oroszok 4924 fő (1,62%) 24 969 fő (5,32%) 22 966 fő (4,50%) 25 165 fő (3,58%) 21 287 fő (2,35%) 19 846 fő (1,64%)
Koreaiak - 7347 fő (1,56%) 9956 fő (1,95%) 8958 fő (1,28%) 8081 fő (1,28%) 9174 fő (0,76%)
Tatárok 884 fő (0,29%) 4162 fő (0,89%) 6177 fő (1,21%) 7619 fő (1,08%) 7617 fő (0,84%) 7767 fő (0,64%)
Ukránok 621 fő (0,20%) 3130 fő (0,67%) 2201 fő (0,43%) 2316 fő (0,33%) 2005 fő (0,22%) 2271 fő (0,19%)
Baskírok 29 fő (0,01%) 381 fő (0,08%) 571 fő (0,11%) 854 fő (0,12%) 920 fő (0,10%) 1090 fő (0,09%)
Kirgizek 1800 fő - - 2900 fő 9300 fő 19 100 fő
Moldávok 10 fő (<0,01%) 16 fő (<0,01%) - 57 fő (0,01%) 343 fő (0,04%) 632 fő (0,05%)
Fehéroroszok 30 fő (0,01%) 214 fő (0,05) 328 fő (0,06%) 517 fő (0,07%) 852 fő (0,09%) 567 fő (0,05%)
Egyéb 2072 fő (0,68%) 1697 fő (0,36%) 1874 fő (0,37%) 2691 fő (0,38%) 2650 fő (0,29%) 4038 fő (0,33%)
Összes 304 539 fő (100,00%) 469 702 fő (100,00%) 510 101 fő (100,00%) 702 264 fő (100,00%) 905 500 fő (100,00%) 1 212 207 fő (100,00%)