Karcsú csikóhal

Karcsú csikóhal
	Akváriumi példány
	Természetvédelmi státusz
	Adathiányos
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Alosztály:	Újúszójúak (Neopterygii);
Alosztályág:	Valódi csontoshalak (Teleostei);
Öregrend:	Tüskésúszójúak (Acanthopterygii);
Csoport:	Percomorpha;
Rend:	Pikóalakúak (Gasterosteiformes);
Alrend:	Syngnathoidei;
Család:	Tűhalfélék (Syngnathidae);
Alcsalád:	Hippocampinae;
Nem:	Csikóhalak (Hippocampus); Cuvier, 1816
Faj:	H. reidi;
Tudományos név
	Hippocampus reidi; Ginsburg, 1933
Szinonimák
	Hippocampus obtusus Ginsburg, 1933; Hippocampus poeyi Howell Rivero, 1934;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Karcsú csikóhal témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Karcsú csikóhal témájú médiaállományokat és Karcsú csikóhal témájú kategóriát.

A karcsú csikóhal (Hippocampus reidi) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pikóalakúak (Gasterosteiformes) rendjébe, ezen belül a tűhalfélék (Syngnathidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A karcsú csikóhal előfordulási területe az Atlanti-óceán nyugati részén van. Az Amerikai Egyesült Államokbeli Észak-Karolina, valamint Bermuda, a Bahama-szigetek és a brazíliai Santa Catarina vizeiben vannak jelentősebb állományai.

Megjelenése

Ez a hal 8 centiméteresen felnőttnek számít, azonban egyes példányok elérik a 17,5 centiméteres hosszt is.

Életmódja

Szubtrópusi, tengeri halfaj, amely általában a korallzátonyokon él, azonban néha a brakkvízben is fellelhető. Főleg a szarukorallok és a tengerifüvek között él, körülbelül 0-55 méteres mélységekben. Gyakran a Sargassum nevű barnamoszat-tutajok védelmében sodródik, vagy egyszerűen szabadon úszik. Tápláléka zooplankton.

Szaporodása

A párzás során a nőstény a hím hasoldali költőerszényébe préseli az ikrákat.

Felhasználása

A karcsú csikóhalnak csak kisebb mértékű halászata van. A Washingtoni egyezmény (CITES) 2. listájára fel van véve, és csak a 10 centiméteres vagy ennél nagyobb példányokkal szabad kereskedni. A fajnak előnyére van, hogy fogságban is könnyen szaporodik. A magán és városi akváriumok egyik kedvelt hala.

Képek

Források

Hippocampus reidi Ginsburg, 1933 FishBase
Lourie, S.A., A.C.J. Vincent and H.J. Hall, 1999. Seahorses: an identification guide to the world's species and their conservation. Project Seahorse, London. 214 p.

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap