Karimás mocsárcsiga
A karimás mocsárcsiga[1] (Radix ampla) közép- és kelet-európai elterjedésű édesvízi csigafaj.
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
_-_Lymnaeidae_-_Mollusc_shell.jpeg) Karimás mocsárcsigák a Leideni Természetrajzi Múzeum gyűjteményében
| ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Radix ampla Hartmann, 1821 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Karimás mocsárcsiga témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Karimás mocsárcsiga témájú kategóriát. |
Megjelenése szerkesztés
A karimás mocsárcsiga háza 20–40 mm magas és 18–38 mm széles. A vastag falú ház első kanyarulatai mindössze 1–2 mm-esek és igen mély varratok választják el őket; azonban az utolsó kanyarulat rendkívüli módon kitágul és az teszi ki a ház térfogatának döntő részét. A szájadék pereme többnyire magasabban van, mint a ház csúcsa. Nyitott köldökét a szájadék erőteljes pereme részben eltakarja. A fiatal példányok a felnőttekhez hasonlítanak.
Hasonlít a fülcsigához (Radix auricularia), de szájadéka láthatóan nagyobb.
Elterjedése szerkesztés
Közép- és Kelet-Európában honos, egészen Szibériáig. Németországban és Svájcban súlyosan veszélyeztetett. Magyarországon nem védett.
Életmódja szerkesztés
Iszapos aljzatú síkvidéki állóvizekben vagy lassan mozgó folyókban, esetleg kisebb alpesi tavakban (max. 1500 méterig) fordul elő. Kizárólag az aljzaton mászik, nem úszik. Korhadó növényi részekkel táplálkozik, az élő növényekhez nem nyúl. Párosodás után petéit a partra, közvetlenül a vízszinthez rakja.
Kapcsolódó szócikkek szerkesztés
Források szerkesztés
- ↑ Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései Archiválva 2013. október 19-i dátummal a Wayback Machine-ben (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.
- Species summary for Radix ampla AnimalBase
- Radix ampla (W. Hartmann, 1821) Моллюски Беларуси
