Karl Frenzel

Karl August Wilhelm Frenzel[1][2] (1911. augusztus 20.1996. szeptember 2.)[3] SS-tiszt a sobibóri megsemmisítőtáborban. A második világháború után háborús bűnei miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, de 16 és fél év letelte után szabadon engedték.

Karl Frenzel
SzületettKarl August Wilhelm Frenzel
1911. augusztus 20.
Zehdenick, Német Császárság
Elhunyt1996. szeptember 2. (85 évesen)
Garbsen, Németország
Állampolgársága
Foglalkozásaács, katona
TisztségeOberscharführer (törzsőrmester)
A Wikimédia Commons tartalmaz Karl Frenzel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fiatalkora

szerkesztés

Frenzel, Zehdenickben született 1911. augusztus 20-án. Apja a vasúton dolgozott, és az SPD helyi tisztségviselője volt. Általános iskolában 1918-tól 1926-ig tanult Orianienburgban. Ezután ácsként dolgozott. 1930-ban, miután letette az ácsvizsgát, munkanélküli lett. Később, egy rövid ideig hentesként dolgozott.

1930 augusztusában csatlakozott a náci párthoz és az SA-hoz. Testvére egy évvel korábban csatlakozott a párthoz, apja pedig 1934-ben.

1929-ben, tizennyolc éves korában ismerte meg első barátnőjét, aki zsidó származású volt. Kapcsolatuk két év múlva megszakadt, amikor a lány apja meghallotta, hogy Frenzel tagja a pártnak. A barátnője és családja 1934-ben az Amerikai Egyesült Államokba emigrált. Ugyancsak 1934-ben Frenzel keresztény lányt vett feleségül, akitől öt gyereke született.

A második világháború kezdetekor Frenzel csatlakozott a Birodalmi segélyhez. De ezt a munkát hamar otthagyta, mert sok gyereke volt, akiket támogatni kellett. Testvérei bevonultak a seregbe, és emiatt úgy érezte, hogy neki is ezt a példát kéne követnie.

Az Aktion T4-hez osztották be – a náci Németország fő programjához, aminek az volt a célja, hogy minden olyan embert kiirtson, aki nem felel meg a faji követelményeknek.

Frenzel katonai pályafutásának végéig a sobibóri megsemmisítő táborban szolgált. Itt az I-es láger parancsnoka volt, ahol a zsidó származású foglyok éltek, és dolgoztak. A Bahnhofkommando-t is, ami az érkező foglyokat felügyelte. Gustav Wagner helyetteseként a tábor parancsnoka volt, amikor Wagnernek máshol akadt dolga. Kiválasztotta, hogy a foglyok közül kik mennek a gázkamrákba, és kik dolgozni.

Frenzel népirtást hajtott végre az Aktion Reinhardt részeként férfiak, nők és gyermekek százezreinek kiirtásával.

Azt állította, hogy amikor megkapta a parancsot, azt mondták neki, hogy Sobibór csupán egy munkatábor, amelyet őriznie kell. Amikor megtudta, hogy egy haláltábor, tilos volt beszélnie róla, hiszen a haláltáborok létezését a lehető legnagyobb titokban kellett tartani. A tilalom megsértése koncentrációs táborba szállítást vagy halálbüntetést vont maga után.

Frenzel korlátozások nélkül használhatta ostorát a foglyokon. 1943 tavaszán, miután két chelmi zsidó elmenekült a táborból, Frenzel kihirdette, hogy a névjegyzékben szereplő minden tizedik foglyot kivégeznek. Személyesen olvasta végig a névjegyzéket, és kihúzta az áldozatokat. Megtorlásként végül húsz rabot lőttek le.[4]

Letartóztatása és tárgyalása

szerkesztés

A háború végén az Egyesült Államok csapatai letartóztatták egy hadifogolytáborban München közelében, de hamarosan szabadon engedték. Frenzel Frankfurtban talált állást színpadi világítástechnikusként. 1962. március 22-én, miközben szünetben volt, azonosították, letartóztatták, és 1965. szeptember 6-án bíróság elé állították más volt SS-tiszttel együtt a Sobibor-perben. A Frenzel ellen felhozott hivatalos vád 42 zsidó személyes meggyilkolása és mintegy 250 ezer zsidó meggyilkolásában való részvétel volt.

1966. december 20-án Frenzelt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték hat zsidó személyes meggyilkolásáért és további 150 ezer zsidó tömeggyilkosságában való részvételéért. 1982-ben technikai okokból szabadlábra helyezték, újra bíróság elé állították, és 1985. október 4-én ismét életfogytiglani börtönre ítélték. Kora és rossz egészségi állapota miatt a büntetést nem szabták ki, és szabadon engedték.

Utolsó éveit a Hannover melletti garbseni idősek otthonában töltötte, ahol 1996. szeptember 2-án hunyt el.[5]

  1. Sobibor - The Forgotten Revolt Archiválva 2008. május 4-i dátummal a Wayback Machine-ben.
  2. Sobibor Interviews: Biographies of SS-men
  3. Schelvis, Jules: Sobibor: A History of a Nazi Death Camp, Berg: Oxford 2007, p. 250
  4. Yitzhak Arad (1987). Belzec, Sobibor, Treblinka: The Operation Reinhard Death Camps, Bloomington: Indiana University Press, pg. 266.
  5. Webb, Chris. Sobibor Death Camp: History, Biographies, Remembrance (angol nyelven). Columbia University Press (2017. április 25.). ISBN 978-3-8382-6966-5 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Karl Frenzel című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés