Kathryn Dwyer Sullivan

amerikai geológus, űrhajósnő

Kathryn Dwyer Sullivan dr. (Paterson, New Jersey, 1951. október 3. –) amerikai, geológus, űrhajósnő. Az első amerikai nő, aki űrsétát tett.

Kathryn Dwyer Sullivan

Született1951. október 3. (72 éves)[1]
Paterson
Iskolái
  • University of California, Santa Cruz
  • Dalhousie University
  • William Howard Taft Charter High School
Rendfokozatsorhajókapitány
Űrben töltött idő31 969 perc
Repülések
Kitüntetései
  • Ohio Women's Hall of Fame
  • Women in Aviation International
  • Rachel Carson Award
  • United States Astronaut Hall of Fame
  • Women in Space Science Award
  • Aviation Hall of Fame and Museum of New Jersey
  • BBC 100 Women
  • International Space Hall of Fame
  • National Aviation Hall of Fame
A Wikimédia Commons tartalmaz Kathryn Dwyer Sullivan témájú médiaállományokat.

Életpálya szerkesztés

1973-ban a University of California (Santa Cruz) keretében geológiából kapott oklevelet. 1978-ban a Dalhousie Egyetem Halifax (Új-Skócia, Kanada) keretében geológiából doktorált (Ph.D.) A haditengerészet oceanográfiai tisztje, kapitány.

1978. január 16-tól a Lyndon B. Johnson Űrközpontban részesült űrhajóskiképzésben. 1992-ben elnöke (vezető kutató) a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatalnál (NOAA). Szabadidejében motoros és vitorlázó repülőgépeket vezet. Három űrszolgálata alatt összesen 22 napot, 4 órát és 49 percet (533 óra) töltött a világűrben. Egy alkalommal végzett űrsétát (kutatás, szerelés), ahol 3 óra 29 percet töltött az űrrepülőgépen kívül. Az első amerikai nő, aki űrsétát végzett. Űrhajós pályafutását 1993 júniusában fejezte be. 1996-tól 2006-ig Columbus Center of Science and Industry (COSI), Ohio. 2004-ben George W. Bush elnök Nemzeti Tudományos Tanácsának tagja. 2005-ben nyugállományba vonult, de továbbra is tudományos tanácsadó. 2011-től Barack Obama adminisztrációjában kereskedelmi miniszter helyettese (ügyvezető-helyettese a Nemzeti Óceán-és Légköri Intézetnek).

Űrrepülések szerkesztés

  • STS–41–G, Challenger űrrepülőgép 6. repülésének küldetésfelelőse. Egy műholdat állítottak pályairányba. Filmre vették a teljes szolgálatot, amiből dokumentumfilm készült. Társ kutató a Shuttle Imaging Radar-B (SIR–B) kísérletben. Első űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 5 órát, 23 percet és 33 másodpercet (197 óra) töltött a világűrben. Űrsétája alatt megállapították, hogy az űrrepülőgépet menet közben is fel lehet tölteni üzemanyaggal. 5 293 847 kilométert (3 289 444 mérföldet) repült, 133 alkalommal kerülte meg a Földet.
  • STS–61–J küldetés küldetésfelelőse lett volna. A Challenger-katasztrófa miatt törölték a programot.
  • STS–31, a Discovery űrrepülőgép 10. repülésének küldetésfelelőse. A Hubble űrtávcsővet vitték magasabb pályára. Második űrszolgálata alatt összesen 5 napot, 1 órát és 16 percet (121 óra) töltött a világűrben. 3 328 466 kilométert (2 068 213 mérföldet) repült, 80 kerülte meg a Földet.
  • STS–45, az Atlantis űrrepülőgép 11. repülésének küldetésfelelőse. Az ASTRO–1 obszervatóriumot helyezték pályára. Hét ország, mintegy 200 tudósa által összeállított programot végeztek. Harmadik űrszolgálata alatt összesen 8 napot, 22 órát és 9 percet (214 óra) töltött a világűrben. 5 211 340 kilométert (3 238 180 mérföldet) repült, 143 kerülte meg a Földet.

Kitüntetések szerkesztés

  • 2004-ben bekerült a Hall of Fame Astronaut emlékhelyre.

Források szerkesztés

  1. The International Who's Who of Women 2006