Főmenü megnyitása

Az STS-31 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 35., a Discovery űrrepülőgép tizedik repülése.

STS–31
Sts-31-patch.png
(B–J): Bolden, Hawley, Shriver, McCandless, Sullivan
(B–J): Bolden, Hawley, Shriver, McCandless, Sullivan
Repülésadatok
Űrügynökség NASA
Űrrepülőgép Discovery
A repülés paraméterei
Start 1990. április 24.
12:33:51 UTC
Starthely Cape Canaveral
LC39-B
Keringések száma 80
Leszállás
ideje 1990. április 29.
13:49:57 UTC
helye Edwards légitámaszpont
Időtartam 5 nap 01 óra 16 perc 06 mp
Megtett távolság 3 328 466 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–36
STS–41
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–31 témájú médiaállományokat.

KüldetésSzerkesztés

A ötnapos repülés célja operatív (gyakorlatias, hatékony) űrszolgálat teljesítése.

JellemzőiSzerkesztés

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első napSzerkesztés

1990. április 24-én a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 96,7 perces, 28,5 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 585 kilométer, az apogeuma 615 kilométer volt. Felszálló tömeg indításkor 117 586 kilogramm, műveleti tömege a pályán 99 453 kilogramm, leszálló tömeg 85 947 kilogramm. Szállított hasznos teher felszálláskor/leszállásnál 11 878 kilogramm

Hasznos teherSzerkesztés

  1. IMAX kamerák felvették a küldetést, később dokumentumfilm készült.
  2. Cargo Bay Camera (ICBC) a parancsnoki állás műveleteinek dokumentálására szolgált.
  3. Ascent Particle Monitor (APM) – mikrorészecskék mérése.
  4. Protein Crystal Growth (PCG) – fehérje kísérletek.
  5. Radiation Monitoring Equipment III (RME III) – sugárellenőrzés, gamma szint mérése a személyzeti tartózkodóban.
  6. Investigations into Polymer Membrane Processing (IPMP) – polimerek viselkedése mikrogravitációs környezetben.
  7. Air Force Maui Optikai Site (AMOS) kísérlet.
  8. Center for the Commercial Development of Space (CCDS).
  9. Tracking and Data Relay Satellite System (TDRSS).

MűholdSzerkesztés

Hubble űrtávcsőSzerkesztés

A Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével április 25-én. hosszabb élettartam biztosítására a Hubble űrtávcsővet [Hubble Space Telescope (HST)] 600 kilométeres pályamagasságba állították. Ez volt addig a legnagyobb magasság, amelyet egy amerikai űrrepülőgép elért. A távcső feladata, hogy a Föld zavaró légkörén kívül végezzen csillagászati megfigyeléseket ultraibolya, optikai és közeli infravörös hullámhosszakon. A program a NASA és az ESA közös kivitelezése.

Üzemkész állapotba helyezéskor a napelemek nem akartak kiterülni, ezért rendkívüli űrsétát (kutatás, szerelés) terveztek beiktatni. McCandless és Sullivan már a nyomás alatti zsilipben tartózkodott, amikor a földi támogató csoportnak sikerült kinyitni a napelemtáblákat.

Ötödik napSzerkesztés

1990. április 29-én Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 5 napot, 1 órát, 16 percet és 6 másodpercet töltött a világűrben. 3 328 466 kilométert (2 068 213 mérföldet) repült, 80 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején május 7-én visszatért kiinduló bázisára.

SzemélyzetSzerkesztés

(zárójelben a repülések száma az STS-31 jelű küldetéssel együtt)

Visszatérő személyzetSzerkesztés

  • Loren James Shriver (2), parancsnok
  • Charles Frank Bolden (2), pilóta
  • Steven Alan Hawley (3), küldetésfelelős
  • Bruce_McCandless II (2), küldetésfelelős
  • Kathryn Dwyer Sullivan (2), küldetésfelelős

ForrásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–31 témájú médiaállományokat.
  • STS–31. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–31. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–31. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  • STS–31. nss.org. (Hozzáférés: 2013. október 4.)