Wikipédia

Katona József Álmos

(1989) tanár, nyelvész

Katona József Álmos (Eger, 1989. augusztus 30. –) pályafutását Egerben kezdte angol-magyar szakos tanárként, később pedig a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, majd a Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjának tudományos munkatársa, vezetője volt.[2]

Katona József Álmos
Született1989. augusztus 30. (34 éves)[1]
Eger[1]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Sablon • Wikidata • Segítség

Tanulmányai során lehetősége nyílt a nyelvészet, a fordítástudomány, az irodalomtudomány és általában véve a pedagógiaelmélet és -gyakorlat, valamint a neveléspszichológia behatóbb megismerésére. Ebből kifolyólag kutatási területei elsősorban a nyelvpedagógiát, az anyanyelvi nevelést és az idegennyelv-oktatást érintik, valamint az irodalmi hagyományszövegek (nyelvi) identitásalakításban és nyelvi készségfejlesztésben betöltött szerepét.

Életút

szerkesztés

Egerben nyolcosztályos gimnáziumi képzésbe járt, az Egri Dobó István Gimnáziumba, ahol latint, németet és angolt tanult. Ugyanitt folytatta egyetemi tanulmányait az Eszterházy Károly Főiskolán (ma: Eszterházy Károly Egyetem), ahol a Kepes György Szakkollégium tagja, az ottani Neveléstudományi tagozat vezetője is volt. Angol-magyar szakos tanári és európai uniós szaknyelvi szakirányú végzettsége megszerzése után az ELTE Bölcsészettudományi Kar Összehasonlító Irodalomtudományi Doktori Iskolájában abszolvált, jelenleg doktrojelölt.

Munkásság

szerkesztés

Egyetemi évei során érdeklődési területe leginkább a nyelvpedagógiára, az anyanyelv szerepére a magyarországi idegennyelv-oktatásban, a nyelvi készségfejlesztésre terjedt ki olyan jelentős tanáregyéniségek hatására, mint Budai László és Eőry Vilma.

A Magyarságkutató Intézet Nyelvtervezési Kutatóközpontjánál fő munkássága egy magyar nyelvi tervezési dokumentum (nyelvstratégia) előkészítését és összeállítást koordinálta.

Gyakorlótanárként és tananyagfejlesztőként társszerzője az Oktatási Hivatal által kiadott, a 2020-as NAT-ra épülő, "B" jelű 11.-es és 12.-es Magyar nyelv tankönyveknek[3][4], továbbá az emelt szintű magyar nyelv érettségigyakorlósornak[5] és több elektronikus tananyagnak.

Küldetés

szerkesztés

Elsődleges küldetésének tartja, hogy munkáival hozzájáruljon a magyar anyanyelvű és anyanyelvi pedagógia és nevelés fejlesztéséhez, valamint általban véve is a magyar nyelv fejlesztéséhez: legyen szó nyelvoktatásról, anyanyelvi nevelésről, közérthető kommunikációról.

Fordításművei

szerkesztés

Tudományos publikációin túl hazai és nemzetközi kortárs kiadványokban jelentek meg versei és műfordításai. Utóbbiból kiemelendő W. B. Yeats A coat (Egy köntös) című versének,[6] valamint John Fowles The Ebony Tower (Az ébenfa torony) című regényrészletének fordítása.[7]

Publikációk, megjelenések

szerkesztés

Katona József Álmos – Maleczki József (szerk.) (2016): A pontos fogalmazás művészete. Budapest: Magyar Nyelvstratégiai Intézet.[8]

Katona József Álmos – Szoták Szilvia – Kocsyné Takács Ildikó (szerk.) (2018): Nyelvünkben otthon? – Esélyt mindenkinek! Budapest: L'Harmattan – Magyar Nyelvstratégiai Intézet, 109 p. [9]

Bódi Zoltán – Katona József Álmos (szerk.) (2018): Gazdaság és szaknyelv. Budapest: L'Harmattan – Magyar Nyelvstratégiai Intézet, 188 p.[10]

Katona József Álmos (2018): Aránytalan nyelvhasználat az idegen nyelvi órákon, nyelvoktatásunkban. In: Dombi Judit – Farkas Judit – Gúti Erika (szerk.): Aszimmetrikus kommunikáció – aszimmetrikus viszonyok. Konferencia helye, ideje: Pécs, Magyarország 2017.08.30. – 2017.09.01. Bicske: SZAK Kiadó, pp 248–264.[11]

Katona József Álmos (2019): A határon túli nyelvhasználat és a határon túl használt tankönyvek nyelvezetének összefüggései. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE (1215-1807 1788-2400): 69 5-6 pp 78–94.[12]

Katona József Álmos (2019): Miért nem kellene lájkolni? Újságcikk. HEVES MEGYEI HÍRLAP (0865-9109): 30 266 pp 11–11[13]

Katona József Álmos (2019): A nagy székely mesemondó: Jobban oda kellene figyelnünk Benedek Elek életművére. Újságcikk. HEVES MEGYEI HÍRLAP (0865-9109): 30 226 pp 12–12[14]

Katona József Álmos (2020): A népmesék és a(z anya)nyelv : A mese mint nyelvi természetű identitásalakzat. In: Berta Péter – Vizi László Tamás (szerk.): A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019. Budapest: Magyarságkutató Intézet, pp 251–276 (2020) (A Magyarságkutató Intézet Kiadványai 2677-0261; 11)[15]

Katona József Álmos (2020): Kultúra – nyelv – hagyomány, avagy hagyományszövegeink szerepe mindennapjainkban. Online cikk. Közzétéve: 2020. január 22., MKI Hírek[16]

Katona József Álmos (2020): „Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek.” Online cikk. Közzétéve: 2020. február 27., MKI Hírek[17]

Takaró Mihály: Tőkéczki és Takaró – Történelem és irodalom mindenkinek (2021): A magyar gyermekirodalom. Az interjút adta: Katona József Álmos és Sándor Csilla. Műsoridő: 2021. március 29., M5[18]

Források

szerkesztés
  1. ↑ a b Magyar Nemzeti Névtér, 2019. (Hozzáférés: 2023. október 31.)
  2. ↑ Intézet, Magyarságkutató: Katona József Álmos (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  3. ↑ Tankönyvkatalógus - Magyar nyelv 11. Tankönyv (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  4. ↑ Tankönyvkatalógus - Magyar nyelv 12. tankönyv (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  5. ↑ Tankönyvkatalógus - Gyűjtemény a MAGYAR NYELV emelt szintű oktatásához (hu-HU nyelven). Tankönyvkatalógus. (Hozzáférés: 2023. november 1.)
  6. ↑ József Álmos Katona | Yeats Reborn. yeatsreborn.eu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  7. ↑ 5pofon (magyar nyelven). Régikönyvek - Régi könyvek az Interneten!. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  8. ↑ admin: Bemutatták a “Jogalkotás érthetően – a pontos fogalmazás művészete” című kötetet | Világos beszéd (magyar nyelven), 2016. október 13. (Hozzáférés: 2021. május 22.)[halott link]
  9. ↑ Nyelvünkben otthon (Budapest, 2018). www.szaktars.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  10. ↑ Gazdaság és szaknyelv (Budapest, 2018). www.szaktars.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  11. ↑ Aránytalan nyelvhasználat az idegen nyelvi órákon, nyelvoktatásunkban, SZIMMETRIKUS KOMMUNIKÁCIÓ − ASZIMMETRIKUS VISZONYOK, 248–264. o.. ISBN 978-963-9863-57-6 
  12. ↑ A határon túli nyelvhasználat és a határon túl használt tankönyvek nyelvezetének összefüggései | Pedagógiai Folyóiratok. folyoiratok.oh.gov.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  13. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  14. ↑ Magyar Tudományos Művek Tára. m2.mtmt.hu. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  15. ↑ Intézet, Magyarságkutató: A Magyarságkutató Intézet évkönyve 2019 (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. június 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  16. ↑ Intézet, Magyarságkutató: Kultúra – nyelv – hagyomány, avagy hagyományszövegeink szerepe mindennapjainkban (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  17. ↑ Intézet, Magyarságkutató: „Nem tehetek arról, hogy megszülettem, és nem tehetek arról, hogy meghalok. Ami a kettő között van, arról tehetek.” (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
  18. ↑ Intézet, Magyarságkutató: "Tőkéczki és Takaró: Történelem és irodalom mindenkinek” - A mese (magyar nyelven). mki.gov.hu. [2021. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 22.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Katona_József_Álmos&oldid=26569326”