Kazlak (Monet festményei)
A Kazlak Monet impresszionista festmény-sorozata, amely mintegy 25-30 képből áll. Témájuk a termés összegyűjtésének a normandiai tájakon akkoriban használt módszere, amelyet Monet nagyon alkalmasnak talált arra, hogy a fény játékát rajtuk tanulmányozza és ábrázolja a különböző év- és napszakokban, változatos időjárási körülmények között.
Kazlak | |
Művész | Claude Monet (1890) |
Mozgalom | impresszionizmus |
Szélesség | 100 cm |
Múzeum |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Kazlak témájú médiaállományokat. |
A sorozat szűkebb értelemben véve az 1890 őszétől a következő év tavaszáig készült 25 képet (Wildenstein-index szerinti számuk 1266-1290) tartalmazza, mások ebbe a csoportba sorolják Monet egyéb időszakokban készült hasonló témájú képeit is.
E festmények jelenleg a világ legjelentősebb múzeumaiban, valamint néhány magángyűjteményben találhatók.
Történetük
szerkesztésA képeket Monet Giverny mellett, otthona közelében festette. Az 5-6 méter magas kazlak ekkoriban a normandiai táj mindennapos jellegzetességei voltak. A learatott búzát tárolták így, cséplés előtt, mivel akkoriban a cséplőgépek sorban keresték fel a különböző termőterületeket, és volt, ahová csak tavaszra jutottak el. Addig a búzakalászokból rakott kazlat a felső védőrétegként alkalmazott széna óvta az időjárás viszontagságaitól. Ez magyarázza azt is, hogy a különböző nyelveken felváltva hívják e festmények tárgyát széna- illetve búza-kazlaknak.
Monet először mindössze két kép festésére gondolt, az egyiken borult, a másikon napos időben akarta ábrázolni a kazlakat. Munka közben azonban rájött a téma gazdagságára, arra, hogy mennyi különféle módon jelenik meg a mindennapos tárgy a különböző fényviszonyok, időjárási körülmények között. Így írt levelében Gustave Geoffroy kritikusnak: „Keményen dolgozom, küzdök a különböző effektusokkal(kazlak), de ebben az évszakban a nap olyan gyorsan lenyugszik, hogy nem tudok lépést tartani vele…. Minél tovább folytatom, annál inkább látom, sok munkára van még szükség, hogy visszaadhassam a vásznon, amit látok.”
Monet nagyrészt a szabadban dolgozott, de a képeket a műtermében fejezte be.
Visszhang
szerkesztésMonet ekkoriban már elismert festő volt, de a Kazlak sorozata mégis váratlanul nagy sikert aratott. 1891 májusában a 25 elkészült képből 15-öt bemutatott egy kiállításon, és napokon belül mindegyik elkelt. Ez a pénzügyi siker tette lehetővé a festő számára, hogy megvásárolja addig bérelt otthonát, és hozzálásson híres kertje építéséhez, ami később egy még nevezetesebb festmény-sorozat, a Tavirózsák témája lesz.
Monet korábban is festett már több változatot egy-egy témáról, de ekkortól vált munkamódszerére általában jellemzővé a szinte azonos témák igazi impresszionista módon, azaz a pillanatnyi fényviszonyok, hangulatok rögzítésével, sorozatokban történő feldolgozása. Így örökítette meg többek között a Roueni katedrális ezer arcát, vagy a londoni parlament épületét.
Az 1890-1891-es sorozatból
szerkesztés-
Kazlak a reggeli napfényben, 1890. Magángyűjtemény
-
Kazlak, dél, 1890-91, National Gallery of Australia
-
Kazlak a nyár végén, 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak, 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak, nyárvégi reggel, 1891. Louvre
-
Kazlak, ködös reggel, 1891. Magángyűjtemény
-
Kazlak - a reggeli hó hatása, 1891. Museum of Fine Arts, Boston
-
Kazlak, hó, 1890-91. Shelburne Museum, Shelburne, VT.
-
Kazlak (Napnyugta, a hó hatása), 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak - a hó hatása egy borús napon, 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak, 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak - olvadás, napnyugta, 1890-91. Art Institute of Chicago
-
Kazlak - nap a ködön át, 1891. Minneapolis Institute of Arts
-
Kazlak (Hó és napfény), 1890-91. National Gallery of Scotland
-
Kazlak napfényben, 1891. Kunsthaus, Zürich.
-
Kazlak (Napnyugta), 1890-91. Museum of Fine Arts, Boston
-
Kazlak a napfényben, 1891. Magángyűjtemény
1888-1889-es festmények a témában
szerkesztésAz 1888-as termésről Monet készített még három képet, két-két kazlat ábrázolva (Wildenstein #'s 1213-5), amelyek hátterében hegyek láthatóak a Szajna bal partján és Giverny néhány háza jobb oldalon. Utána még két képet festett erről a helyről balra fordulva (1216-7), amelyeken a hegyeket nyárfasor takarja el.
-
Kazlak Giverny mellett, napnyugta, 1888-9.
-
Kazlak, fagy, 1889. Hill-Stead Museum, Farmington, CT.
-
Kazlak Giverny mellett, 1888-9.
Irodalom
szerkesztés- Metropolitan Museum of Art, New York – tájékoztató anyag
- Forge, Andrew, and Gordon, Robert, Monet, Harry N. Abrams, Inc., 1989.
- Heinrich, Christoph, Claude Monet, Benedikt Taschen Verlag GmbH, 2000
- House, John, Monet: Nature into Art, Yale University Press, 1986.
- Gerdts, William H., Monet's Giverny: An Impressionist Colony, Abbeville Press Publishers, 1993.
- Kelder, Diane, The Great Book of French Impressionism, Abbeville Press Publishers, 1980.
- Lemonedes, Heather, Lynn Federle Orr and David Steel, Monete in Normandy, Rizzoli International Publications, 2006, ISBN 0-8478-2842-5
- Sagner, Karin, Monet at Giverny, Prestel Verlag
- Stuckey, Charles F., Claude Monet 1840-1926, 1995, co-published by The Art Institute of Chicago and Thames and Hudson.
- Tucker, Paul Hayes, Monet in the '90s: The Series Paintings, 1989, Museum of Fine Arts, Boston in association with Yale University Press
- Wildenstein, Daniel, Monet: or the Triumph of Impressionism, 2006, Taschen GmbH
- Published on the occasion of the Exhibition Monet’s Years at Giverny: Beyond Impressionism Organized by the Metropolitan Museum of Art in association with the St. Louis Art Museum, 1978, Abradale Press/Harry N. Abrams, Inc.