Főmenü megnyitása

Kelemen Erzsébet

magyar író, költő, drámaíró, irodalomtörténész, minősített kutatótanár

Kelemen Erzsébet (Edelény, 1964. június 30.) József Attila-díjas magyar író, költő, drámaíró, irodalomtörténész, minősített kutatótanár

Kelemen Erzsébet
Élete
Született 1964. június 30. (55 éves)
Edelény
Nemzetiség magyar
Szülei

Kelemen István

Galkó Erzsébet
Gyermekei Zolcsák Tamás, Zolcsák Angelika
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, vizuális költemény, novella, regény, dráma
Kitüntetései József Attila-díj (2019)

ÉleteSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Budapesten, a Patrona Hungariae Gimnáziumban végezte. 1986-ban a Bessenyei György Tanárképző Főiskola magyar–ének-zene szakán tanári oklevelet, zongora tanszakon pedig zeneoktatói képesítést szerzett. 1995-ben hittanári diplomát kapott a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetem közoktatási szakán, 2006-ban pedig a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karán, a magyar levelező tagozaton végzett. 2006-tól 2009-ig a Debreceni Egyetem Irodalomtudományok Doktori Iskolájának PhD-hallgatója. 2007 januárjáig, még Nagy Gáspár felkérésére és vezetése mellett, a Magyar Katolikus Rádióban a debreceni kulturális hírek tudósítója. Jelenleg a debreceni Szent József Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium tanára. A Hajdú Bihar Megyei Pedagógiai Szakszolgálat és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézetben emberismeret és etika tantárgyból megyei szaktanácsadói feladatokat is végzett. 2015 januárjától pedig magyar nyelv és irodalomból lát el szaktanácsadói feladatokat a Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézetben. Kutatási területe az avantgárd és a kortárs vizuális költészet. Doktori (PhD) fokozatot szerzett: 2011. március 4-én. A disszertációját Papp Tibor vizuális költészetéből írta.

2014-ben az OFI próbaminősítő eljárásán vett részt: mesterpedagógusi fokozatot kapott. Majd 2015 őszén az OH által minősített kutatótanár lett.

Tagja az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának, a Magyar Írószövetségnek, a Bohár András Avantgárd Szakosztálynak, a Kazinczy Ferenc és a Bessenyei György Társaságnak.

Szépirodalmi folyóiratokban 1987 óta publikál. Verseire Csanád Béla költő és műfordító figyelt fel. Az ő támogatásával jelent meg a Jel Kiadónál az „Első kötet” című sorozat indító könyveként az Engedj Uram házad közelébe című verseskötete.

A szent zene és a hitoktatás című tanulmányát Kodály Zoltán egykori munkatársa, Nádasi Alfonz lektorálta. Egyedülálló, sikeres, hiánypótló alkotásnak tartotta a könyvet, mivel ilyen jellegű, mindenre kiterjedő szaktanulmány korábban nem jelent meg. A tanulmányt a Jel Kiadó a „Szülők és nevelők könyvespolca” című sorozat negyedik tagjaként jelentette meg 1996-ban.

A millecentenáris év alkalmából meghirdetett ifjúsági regényíró pályázaton a Tiván című ifjúsági történelmi regénye 3. díjat nyert. A könyv 1997-ben jelent meg. (A regény további kiadásai:1998, 2001, 2012)

Második verseskötete 1998-ban Sarutlanul címmel látott napvilágot. A kötethez a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa, Elekfi László írta az ajánlást.

A pápai székhelyű Boldog Jövőnkért Alapítvány országos irodalmi pályázatán 1999-ben a Hexameron című írása alapítványi dicséretben részesült. Az írás novelláskötete címadója lett. A könyv nyitányát, a tizennyolc írást bevezető, ajánló oldalakat Cs. Varga István irodalomtörténész írta.

2003-ban Getszemáni magány címmel Teleki Pálról szóló két felvonásos drámája jelent meg a Magyar Napló Kiadónál (2013-ban a dráma magyar-lengyel nyelvű bővített változatát a Hungarovox Kiadó jelentette meg), 2005-ben pedig Violoncello címmel adta ki a Ráció Kiadó a vizuális költeményeit.

2007-ben Batthyány Lajos születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium által meghirdetett szépirodalmi pályázaton a Tiszta szándék, Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei című műve 2. helyezést ért el: elnyerte a Honvéd Vezérkari Főnöki Díjat.

2007. október 12-én Bécsben, a Magyarok Házában, a Happy Birthday! című monodrámája ősbemutatója volt. A művet Sárközy Zoltán Jászai-díjas színművész adta elő. (Közreműködött: Juhász Árpád színművész és a szerző, Kelemen Erzsébet.)

2008-ban újabb kötetei jelentek meg: a Magyar Naplónál Happy Birthday! címmel a monodrámái (a kötethez – a teljes alkotói pályát bemutatva, értékelve – Bertha Zoltán irodalomtörténész írta az ajánlást), a Ráció Kiadónál pedig a Viaszpecsét című verseskötete látott napvilágot. 2010-ben egy etikatankönyve (Kairosz Kiadó), tanulmánykötete (Hét színkép, Ráció Kiadó) és a Püski Kiadónál a Batthyány-műve (Tiszta szándék, Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei címmel) jelent meg.

2012-ben a Magyar Műhely Kiadótól a doktori disszertációját, a Püski Kiadótól pedig a Tiván című regényének negyedik kiadását vehette kézbe az olvasó . A művet a 2012. évi érettségi kortárs irodalom témakörébe választották Debrecenben. 2015-ben a Magyar Műhely Kiadó Napkelte címmel az újabb vizuális költeményeit, az Itt ragadt lélek regényét (egy pszicho-thrillert) pedig a Hungarovox Kiadó jelentette meg.

Versei litván nyelven is olvashatók az Utenos Diena és a Kultūros laikas című lapokban, illetve a Paukščiai vaikšto dangaus takais, Vengrų poetų eiléraščiai (Kintava, 2004) című antológiában.

Szakirodalmi publikációi a Ráció Kiadó könyveiben, valamint az Agriában, az Alföldben, a Bárkában, az Életünkben, az Információs Társadalomban, a Kortársban, a Korunkban, a Magyar Műhelyben, a Magyar Naplóban, a Napútban, továbbá a Pannon Tükörben, a Parnasszusban, a Szépirodalmi Figyelőben, az Új Hevesi Naplóban, a Zempléni Múzsában, a Bécsi Napló hasábján, a Károli Gáspár Református Egyetem tanulmánykötetében, a Kazinczy Ferenc Társaság és a Tokaji Írótábor évkönyveiben, valamint a szatmárnémeti irodalmi tanácskozás kötetében jelentek meg.

A számítógépes versgenerálás elméleti szakembere, hazai értelmezője (lásd: Létem egy pillanat csupán: virtuális verssorok megtestesülése. A programozott számítógépes költészet, Magyar Műhely 145., 2007/5.; Jelenlét ’07, sorozatszerk. Hima Gabriella, KRE-BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola, Budapest, 2009; A számítógép és az irodalom, Információs Társadalom 2009/1.; A számítógépes és a gondolati versgenerálás = „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010.; Ki az alkotó: a költő vagy/és a gép? Csakis a költő! Megjegyzések az avantgárd konferenciához, Ambroozia, 2011/1.; „volt, van és lesz értelme”. Papp Tibor művészetéről, Parnasszus, 2014. tél). Francia nyelven egy brazil internetes folyóiratban, a Revista Texto Digitalban látott napvilágot a számítógépes költészetről szóló tanulmánya: L’ Ordinateur et la littérature, Traduction d’atalier par Philippe Dôme et Tibor Papp.

Megjelent könyveiSzerkesztés

  • Engedj Uram házad közelébe (Jel Kiadó, 1995) – versek
  • A szent zene és a hitoktatás (Jel Kiadó, 1996) – tanulmány
  • Tiván (Jel Kiadó 1997, 1998, 2001, Püski Kiadó 2012) – ifjúsági történelmi regény
  • Sarutlanul (Jel Kiadó, 1998) – versek
  • Hexameron (Jel Kiadó, 2000) – novellák
  • Getszemáni magány (Magyar Napló Kiadó, 2003) – dráma Teleki Pálról
  • Violoncello (Ráció Kiadó, 2005) – képversek
  • Viaszpecsét (Ráció Kiadó, 2008) – versek
  • Happy birthday! (Magyar Napló, 2008) - monodrámák
  • Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei (Püski Kiadó, 2010)
  • Emberismeret és etika. Középszintű szóbeli érettségi tételek és jegyzetek a tanítási órákhoz (Kairosz Kiadó, 2010) - tankönyv
  • Hét színkép (Ráció Kiadó, 2010) – tanulmányok, kritikák
  • Testet öltött szavak. Papp Tibor vizuális költészete (Magyar Műhely, 2012) – monográfia
  • Getszemáni magány. Dráma Teleki Pálról két felvonásban - Getsemańska samotność. Dramat o Pálu Teleki w dwóch aktach (Hungarovox Kiadó, 2013) - dráma
  • Itt ragadt lélek (Hungarovox Kiadó, 2015) – regény (pszicho-thriller)
  • Napkelte (Magyar Műhely Kiadó, 2015) – vizuális költemények
  • Rorate (Orpheusz Kiadó, 2017) – versek és műfordítások
  • A szöveg testén túl. L. Simon László lineáris és vizuális költészete (Ráció Kiadó, 2017) – monográfia

DíjaiSzerkesztés

• A „Segítő Mária” Alapítvány irodalmi díja a Tiván című ifjúsági, történelmi regényért, 1996.

• A Magyar Írószövetség és a Honvédelmi Minisztérium Vezérkari Főnöki Díja a Tiszta szándék, Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei című műért, 2007.

• Alkotói Ösztöndíj a Debrecen Kultúrájáért Alapítványtól, 2010.

• Tormay Cécile Kör különdíja, 2010.

• Pilisi Alkotó Képtár Egyesület díja, 2011.

• Miniszteri Alkotói Díj, 2013.

• Alkotói Ösztöndíj a Debrecen Kultúrájáért Alapítványtól, 2014.

• A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja, 2014.

• Magyar Ezüst Érdemkereszt, 2016.

• A Nemzeti Kulturális Alap alkotói ösztöndíja, 2018

József Attila-díj (2019)


RólaSzerkesztés

  • Keresztény Élet 1996. március 24. – Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, 1999. január 31. – Kelemen Erzsébet: Sarutlanul
  • Rónay László, Három szeretni való könyv, Új Ember 1997. május 11.
  • Nagy Géza, Bodrogközi ősök, Kelemen Erzsébet: Tiván, Észak-Magyarország 1997. május 13.
  • Halász Magdolna, Kelemen Erzsébet: Tiván, Patak és Vidéke 1997. október 17.
  • Elekfi László, Kelemen Erzsébet: Sarutlanul, Görögkatolikus Szemle 1998. július
  • Halász Magdolna, Kelemen Erzsébet: Sarutlanul, Patak és Vidéke 1998. július 31.
  • Kaló Béla, Mosoly Isten arcán, Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, Sarutlanul, VÁRhely 1999. október
  • Kaló Béla, Állapotrajzok és hangulatok, Kelemen Erzsébet: Hexameron, Új Hevesi Napló 2000. július
  • Fehér József, Kelemen Erzsébet novellái, HÍRlevél, A Kazinczy Ferenc Társaság lapja, 2000. december
  • Szabolcs-Szatmár-Beregi Almanach 13. kötet = Kelemen Erzsébet, költő, író, tanár, 2002, 182.
  • Kaló Béla, Irodalmi kávézó = Kritikák, kisesszék, tárcák, Mosoly az Isten arcán, Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe, Sarutlanul; Állapotok és hangulatok, Kelemen Erzsébet: Hexameron, Edelény- Rudabánya, 2002. 24-25., 48-49.
  • Képversek születése, Örökség, Felsőzsolca, 2002. december
  • szy; Getszemán, Debrecen 2003. június 25.
  • Dombi Margit, Képversek és ikonok, Kelemen Erzsébet és Zolcsák Miklós különös művészete, Magyar Nemzet 2003. jún. 26.; másodközlés: HÍRlevél, A Kazinczy Ferenc Társaság lapja 2003. november
  • Piros Éva, „Egy napban az élet és az ország sorsa fölött”, A nagyhatalmak közötti egyensúlyozás terhének tragédiája, Hajdú-Bihari Napló 2003. augusztus 27. 
  • Farkas Judit, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Búvópatak 2003. szeptember
  • Hanti Krisztina,Teleki Pál drámája, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Hitel 2004. április
  • Farkas Judit, Getszemáni magány, Kelemen Erzsébet drámája Teleki Pálról, Szövetség 2004. április 16.
  • Szeghalmi Elemér, Getszemáni magány, Dráma Teleki Pálról, Bécsi Napló 2004. május–június
  • Laczkó András, Kelemen Erzsébet iskolái (interjú), Magyar Jövő 2005/4.
  • Csermely Tibor, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, Pedagógus Műhely 2005. április
  • Pósa Zoltán, A magányos miniszterelnök halála, Kelemen Erzsébet debreceni költő drámát írt Teleki Pálról · A művet a Vajdaságban viszik színre, Magyar Nemzet 2005. augusztus 30.
  • Nádasy Alfonz OSB, Előszó, Kelemen Erzsébet: A szent zene és a hitoktatás című könyvéhez = Cum Honore, Cs. Varga István, Segít a Város Alapítvány, Eger, 2006, 207.
  • Bujdosó Alpár, Hagyományőrzés?, Bécsi Napló 2006. január- február
  • Deák Ernő, Feltört pecsét? Kelemen Erzsébet: Viaszpecsét (versek). Bécsi Napló 2006. január- február
  • Vajda Gábor, Egy politikus erkölcsi nagysága, Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány, dráma Teleki Pálról két felvonásban, Hét Nap 2006. május 31.
  • Hadobás Pál, Bódva-völgyi kortárs irodalom, Edelényi Füzetek 38., Művelődési Központ, Könyvtár és Múzeum, Edelény, 2007, 116-117.
  • Elekfi László, Költészet, helyesírás gyorsírás, Magyar Nyelvőr 131. évf., 2007/2., 143-150.
  • Fábián György, Debreceni premier a császárvárosban, Hajdú-Bihari Napló 2007. október 11.
  • Pósa Zoltán, Debreceni költőnő darabja Bécsben, Magyar Nemzet 2007. október 12.
  • Pósa Zoltán, Irodalom született Batthyányról, Magyar Nemzet 2007. november 22.
  • Bényei József (szerk.), Debreceni Irodalmi Lexikon = Kelemen Erzsébet, Debrecen, 2008,
  • Bertha Zoltán, Kelemen Erzsébet drámái elé, Agria 2008/1.
  • Pósa Zoltán, SMS a fosztogatóknak, Kelemen Erzsébet tragikus és felemelő ajándékai, Magyar Nemzet 2008. július 17.
  • Kiss Hermina, Happy Birthday! – Színház vagy tévé?, Hajdú-Bihari Napló 2008. november 20.
  • Pósa Zoltán, Evangéliumi képversek, nemzeti sorsdrámák költője, Kelemen Erzsébet írónő a megújult Debrecen emblematikus alakja, Északkelet-Magyarország, a Magyar Nemzet regionális melléklete 2008. december 22.
  • Nyiri Péter, Szent és profán: ok és okozat, Kelemen Erzsébet: Viaszpecsét; Happy Birthday!, Zempléni Múzsa 2008. december
  • Laczkó András, A mennyei lány emléke, Kelemen Erzsébet: Jelen vagy, Magyar Jövő 2009/2.
  • Pósa Zoltán, Halál a születésnapon, Kelemen Erzsébet monodrámája a Magyar Írószövetségben, Magyar Nemzet 2009. március 18.
  • Alföldy Jenő, „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010, 220-221.
  • Bertha Zoltán, „Élő nyelv, élő irodalom – hagyomány és kihívás”, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010, 294.
  • Benke László, A tisztaság dicsérete. Kelemen Erzsébet: Engedj Uram házad közelébe; Sarutlanul; Viaszpecsét, Kortárs, 2010/2.
  • Vitéz Ferenc, Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei, Néző · Pont, 2010. augusztus–szeptember, 422.
  • Kellei György, Egy nagy lélek az erőtlenségben. Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék. Gróf Batthyány Lajos olmützi és pesti naplója, levelei, Magyar Jövő, 2011/2
  • Kiss Hermina, Gróf Batthyány Lajos naplója. Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék, Alföld, 2011/5.
  • Oláh András, A vértanúság lélektana. Kelemen Erzsébet: Tiszta szándék, Magyar Napló, 2011/5.
  • Barna Péter, Társadalmi célú gondolatok. Kritika Kelemen Erzsébet verseskötetéről és monodrámájáról, A Vörös Postakocsi, 2011. augusztus 18. http://www.avorospostakocsi.hu/2011/08/18/tarsadalmi-celu-gondolatok/
  • Szénási Miklós, Testet öltött szavak: mail art, betűnégyzet, logo-mandalák, A Franciaországban élő avantgarde magyar művész, Papp Tibor vizuális költészetéről írt könyvet a debreceni írónő, Dehir.hu, 2012. május 16. http://www.dehir.hu/kultura/testet-oltott-szavak-mail-art-betunegyzet-logomandalak/2012/05/16/
  • G. Komoróczy Emőke, „Szórt szavaim összeállnak, íme, szöveggé”. Kelemen Erzsébet: Testet öltött szavak, Alföld 2012. október
  • Cséby Géza, Kelemen Erzsébet két kötetéről. A szavak, melyek testet öltöttek, A getszemáni magány drámája, Magyar Jövő 2013/4.
  • Báger Gusztáv, Puskaporos narratíva. Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány (Dráma Teleki Pálról két felvonásban), Kortárs, 2014. január
  • Rónay László, Hónapról hónapra, Kelemen Erzsébet, Getszemáni magány. Dráma Teleki Pálról két felvonásban – Getsemańska samotność. Dramat o Pálu Teleki w dwóch aktach, Vigilia 2014./1., 70-72.
  • Képes Irodalmi Lexikon = Kelemen Erzsébet, Eger, 36.
  • Tamási Orosz János, Nemzeteknek szóló ének (Kelemen Erzsébet: Getszemáni magány. Hungarovox Kiadó, 2013), Magyar Hon Lap, http://mkdsz.hu/content/view/30455/210/
  • Badi Györgyi, Üzenet a magyar Gulágról, Kelemen Erzsébet: Itt ragadt lélek, Agria 2015/2.
  • Dr. Bárány Ottóné Badi Györgyi, Kelemen Erzsébet, Itt ragadt lélek (pszicho-thriller), http://www.hortobagyideportaltak.hu/k_itt_ragadt_lelek.htm
  • Szénási Miklós, Misztikus pszicho-thrillert írt a debreceni költőnő, Dehir.hu, 2015. augusztus 25. http://www.dehir.hu/kultura/misztikus-pszicho-thrillert-irt-a-debreceni-koltono/2015/08/25/
  • Pósa Zoltán, Kelemen Erzsébet:Itt ragadt lélek, Kortárs 2016. 7-8. szám, 171-173.
  • G. Komoróczy Emőke, Kelemen Erzsébet szakrális vizuális költészetéről (Violoncello, Napkelte) = Avantgárd kontinuitás a XX. században, Hét Krajcár Kiadó, 2016, 642-660.; lásd még: Agria, 2016. nyár, 150-167.
  • Buda Attila, Kelemen Erzsébet, A szöveg testén túl. L. Simon László lineáris és vizuális költészete, Kortárs 2018/3., 9-10.
  • Bakonyi István, Egy tudós költő. Kelemen Erzsébet: Rorate, Magyar Napló, 2018/8., 67.
  • Péntek Imre, Kelemen Erzsébet: Rorate, Agria, 2018. nyár, 262-267.
  • Pósa Zoltán, A szakrális költészet karizmatikus virrasztója: Rorate – Kelemen Erzsébet új versei, Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle 53. évf. 3. szám (2018), 131-133. http://epa.oszk.hu/03300/03347/00007/pdf/EPA03347_szabolcsi_szemle_2018_3_131-133.pdf
  • Pósa Zoltán, Istentudatos költészet. Kelemen Erzsébet: Rorate, Agria, 47. szám, 2019. nyár, 271-272. http://www.agriafolyoirat.hu/pdf/Agria47_2019_nyar.pdf

ForrásokSzerkesztés