Keleti Béla (építész)

Keleti Béla, született: Keller Béla, 1886-tól Keleti Béla (Budapest, 1867. február 17. – Budapest, 1919. február 16.), temetési helye: Budapest, Fiumei úti sírkert 40-6-65 parcella (jelöletlen), magyar építész.

Keleti Béla
Született	1867. február 17. Budapest
Elhunyt	1919. február 16. (51 évesen) Budapest
Foglalkozása	építész építőmester
Sírhelye	Fiumei Úti Sírkert
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajz

Apja: Keller (Keleti) János Péter József (1837. július 2., Nádudvar). Szabómester. Meghalt H. Sámsonban 1913. február 20. Tudomásunk szerint apja özvegy ember volt, amikor elvette az akkor már elvált Liptay Sárát.

Anyja: Liptay Sára (Szatmárnémeti 1844. április 28.). Házasságot kötöttek 1873. augusztus 4-én, Kolozsváron. Meghal Kolozsváron 1902. május 14.

Testvérei: Irma, apja után féltestvére. Keleti Kornélia, Kolozsváron 1869. április (Kornélia férje /kovácsvágási Bodnár Antal/ patikus volt Vecsésen és mindketten ott haltak meg.) Dr. Kelety Géza (1874 szeptember 24. – 1952, Magyar Királyi Rendőrfőkapitányhelyettes, Az Országos Bűnügyi Nyilvántartóhivatal Igazgatója, Rendőrmúzeum megalapítója, később igazgatója.)

Családfa: Dédszülők: Keller János született Rakamazon 1781 évben. Felesége Kricska Mária, Házasságot kötöttek Rakamazon 1799. V. 26.

Nagyszülők: Keller József született Rakamazon 1803. III. 19., Meghalt Rakamazon 1850. X. 8. Felesége Dobé Mária

Felesége: Nem nősült meg.

Gyermekei: Nem voltak. Tanulmányai: Unitárius főgimnázium (?), Kolozsvár. (Feldolgozás alatt.) A kolozsvári katolikus és református gimnáziumban tanult, majd végül a frissen indult kolozsvári polgári fiúiskolában fejezte be gimnáziumi tanulmányait, Szakismeretekre az Ipartanodában tett szert (1884-1887), közvetlenül utána pedig Alpár Ignác irodájában dolgozott.

Munkássága címszavakban:

Építőmester, tervező és vállalkozó • 1893-ban Kolozsváron hoz létre rövid életű vállalkozást, a későbbiekben országszerte (Kiskunfélegyháza, Kézdivásárhely, Kolozsvár) felbukkan kisebb munkákon és pályázatokon, de tevékenységének fő színhelye Marosvásárhely lesz. • 1903-ban még Kolozsváron, de 1904 májusától már Marosvásárhelyen mutatható ki a tevékenysége. Széchenyi tér 38. szám alatt nyitott irodát, melyet később a Széchenyi tér 39. szám alatti telken említenek, ahol kezdetben egy kevésbé jelentős helybéli, iparengedéllyel rendelkező építőmesterrel, Nagy Lajossal dolgoznak közösen. • Egyik első marosvásárhelyi munkája a Hirschmann Adolfné számára emelt kis lakóház (1905) (lásd a képét alább), mely a magyaros stílus egyik korai emlékének számít a városban. Ezt követően egy ideig ebben a házban működött építészeti irodája is, iparengedélyét ugyanis erre a házszámra bocsátották ki. • Kevés munkáját ismerjük Marosvásárhelyen, ennek oka egyrészt az erős helyi konkurencia, ám heves természete sem segíthette érvényesülését (párbajokig fajuló nézeteltérései ismertek helybéli munkatársaival, mérnökökkel), ahogy vélhetően a Feigenbaum többszintes építkezésén bekövetkezett, műhibából fakadó munkabaleset sem. • Ennek köszönhető, hogy főleg kisebb családi házakat és bérházakat tervezett, az 1900-as évek második felében egyértelműen a lechneri (Lechner Ödön) formavilág jegyében, kiemelkednek ezek közül a Feigenbaum család és Marosi család számára építettek. • Emellett számos épület bővítési, átalakítási munkában vett részt Marosvásárhelyen, melyek közül kiemelkedik 1910-ben a Korzó kávéház (Bissinger ház) átalakítása. 1914-ben még biztosan a városban tartózkodott, sógora, Bodnár Antal drogériája számára tervezett kirakatot.

A Magyar szecessziós építészet Keleti Béla korában. Szecessziós építészet Magyarországon: https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Szecesszi%C3%B3s_%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9szet_Magyarorsz%C3%A1gon Erdély Szecessziós épületei: „Az összeállítás internetes források szerkesztett szemelvénygyűjteménye. Készítette Dittrichné Vajtai Zsuzsánna 2013.”

Alpár Ignácz Építész-műhely Kelety Géza korában.

Lásd az alábbi Internetes oldalakat: https://hu.wikipedia.org/wiki/Alp%C3%A1r_Ign%C3%A1c

Fő tevékenysége Marosvásárhelyre kötődik. „Marosvásárhely ipari termelés és városfejlődés tekintetében első helyen állt Székelyföldön ugyanis 1900-ban a lakosság 36%-a élt kisipari tevékenységből. Ezek közül a lefejlettebb iparágak a cipész-csizmadia, asztalos, szabó, hentes- és mészárosipar voltak. A gazdasági fellendülésben a gyáripar megerősödése is közrejátszott. 1911-ben például harmincöt olyan jelentősebb vállalat működött a városban, amely legalább tíz munkást foglalkoztatott. Ide tartozik Keleti Béla, a Rózsák tere 18. szám alatt álló épület tervezőjének építési vállalata is, aki 1910-ben 25 főt alkalmazott. Információ forrása:

Debrődi Boglárka (Skanzem múzeum) segítségével: Fodor János: Marosvásárhely társadalmi– politikai viszonyai a 20. század elején. in:, Pál–Antal Sándor–Simon Zsolt (szerk.): A maros megyei magyarság történetéből, Mentor Könyvek, 2016. 64. Valamint alább (10)

Főbb események: (feldolgozás alatt) ___ Kecskemétre kerül ?? 1888-1889 Budapest, Részt vesz a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) építésében (HIVATKOZÁS). Az épület Lechner Ödön tervei szerint, Hauszmann Sándor irányításával készült el. Műemléki védelem alatt álló szecessziós székház Budapesten a Stefánia úton. 1904 Marosvásárhelyre kerül. ___ Elviszik az I. Világháborúba. 2017 Visszatér a háborúból Dokumentum: 1917. évi november hó 17-én. Keleti Béla 22. honvéd gyalogezredbeli egyéves őrmester áthelyezéséről 4. Petróleumfinomítógyárak Hadikórházába [Budapest] V. ker., József-tér 1. 1917. december 13. Királyi Magyar Tudományegyetem Elme és Idegkórtani Klinikára felvételi nyilvánításáról. Budapest.

Személyes: Testvérével (Dr. Kelety Géza) együtt nagyon jól rajzolt.

Források

• Fodor János: Marosvásárhely társadalmi– politikai viszonyai a 20. század elején. in:, Pál–Antal Sándor–Simon Zsolt (szerk.): A maros megyei magyarság történetéből, Mentor Könyvek, 2016. 64.
• Családi Biblia családfa bejegyzés Dr. Kelety Géza testvére által.
• Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
• Keleti Géza dr.: Béla. Keleti Béla története, illetve kórtörténete. [Budapest], 1917. december 2.–1918. május 29.
• Orbán János: Istoricul casei Hirschmann și începuturile stilului secession maghiar la Târgu Mureș [A Hirschmann ház története és a magyaros stílus kezdetei Marosvásárhelyen] Marisia. Archaeologia, Historia, Patrimonium. I (2019) 163–188. [Keleti Béláról szóló fejezet: 177-183]
• Orbán János: Hirschmann Adolfné háza. Marosvásárhely, Rózsák tere 18 sz. Kézirat, 2019.
• Orbán János: Barokk házból kávéház. A marosvásárhelyi Bissingen-palota átalakításairól. In: Certamen VIII. Előadások a Magyar Tudomány Napján az Erdélyi Múzeum-Egyesület I. Szakosztályában. Szerk. Egyed Emese, Pakó László, Sófalvi Emese, Weisz Attila. Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, 2021, 321–351.
• Orbán János: Keleti Béla (1867–1919) élete és munkássága. Kézirat, Marosvásárhely, 2018-2021.
• Keleti Béla építőmesteri tevékenységének kutatására a Kormány 2020 táján ösztöndíjat biztosított.
• Orbán János: A marosvásárhelyi építőipari tanfolyam és a századforduló helyi építészeti fellendülése. Ars Hungarica, 46. 2020. 52–53.
• For és Stepanovits Csiszár Lajosnál, Gyéresi és Nagy Bustyánál, Szilágyi és Tamási Soós Pálnál, Páskuj Régenben Ferenczi Bélánál, Herbeth Károly pedig Keleti Bélánál kapott munkát. Értesítő 1908. évfolyam 28. száma.
• Tóth Vilmos: „Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, ISBN 978-615-80441-6-5, 286. o.