Főmenü megnyitása

A keleti cickány (Crocidura suaveolens) az emlősök (Mammalia) osztályának Eulipotyphla rendjébe, ezen belül a cickányfélék (Soricidae) családjába és a fehérfogú cickányok (Crocidurinae) alcsaládjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Keleti cickány
Kifejlett példány
Kifejlett példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Eszmei érték: 25 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Rend: Eulipotyphla
Család: Cickányfélék (Soricidae)
Alcsalád: Fehérfogú cickányok (Crocidurinae)
Nem: Crocidura
Wagler, 1832
Faj: C. suaveolens
Tudományos név
Crocidura suaveolens
(Pallas, 1811)
Szinonimák
Szinonimák
  • Crocidura antipae Matschie, 1901
  • Crocidura aralychensis Satunin, 1914
  • Crocidura ariadne Pieper, 1979
  • Crocidura astrabadensis Goodwin, 1940
  • Crocidura balcanica Ondrias, 1970
  • Crocidura balearica Miller, 1907
  • Crocidura bogdanowii Tichomirov & Kortchagin, 1889
  • Crocidura bruecheri Lehmann, 1977
  • Crocidura caneae Miller, 1909
  • Crocidura cantabra Cabrera, 1908
  • Crocidura cassiteridum Hinton, 1924
  • Crocidura corsicana Heim de Balsac & Reynaud, 1940
  • Crocidura cypria Bate, 1904
  • Crocidura cyrnensis Miller, 1907
  • Crocidura debeauxi Dal Piaz, 1925
  • Crocidura dinnicki Ognev, 1922
  • Crocidura enezsizunensis Heim de Balsac & Beaufort, 1966
  • Crocidura fumigatus di Filippi, 1863
  • Crocidura gueldenstaedtii (Pallas, 1811)
  • Crocidura iculisma Mottaz, 1908
  • Crocidura italica Cavazza, 1912
  • Crocidura longicaudata Tichomirov & Kortchagin, 1889
  • Crocidura mimula Miller, 1901
  • Crocidura mimuloides Cavazza, 1912
  • Crocidura minor de Sélys Longchamps, 1839
  • Crocidura minuta Lydekker, 1902
  • Crocidura monacha Thomas, 1906
  • Crocidura oyaensis Heim de Balsac, 1940
  • Crocidura pamirensis Ognev, 1928
  • Crocidura praecypria Reumer & Oberli, 1988
  • Crocidura sarda Cavazza, 1912
  • Crocidura tristami (Bodenheimer, 1935)
  • Crocidura uxantisi Heim de Balsac, 1951
Elterjedés
Elterjedési területe
Elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Keleti cickány témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti cickány témájú médiaállományokat és Keleti cickány témájú kategóriát.

ElőfordulásaSzerkesztés

A keleti cickány Eurázsia nagy részén, az atlanti partvidéktől Kelet-Szibériáig megtalálható a mérsékelt éghajlati övben. Európában elterjedési területe Portugáliától a kontinens középső és déli részeiig terjed; elterjedésének északi határa Közép-Franciaországon, -Németországon és -Lengyelországon át húzódik. Délen egészen a Sínai-félszigetig hatol. Magyarországon országszerte előfordul, a Dél-Dunántúlon, az Észak-Alföldön és a Zemplénben gyakrabban megtalálható. Közeli rokonánál, a mezei cickánynál gyakoribb.

Erdőkben, cserjésekben, folyó- és tengerpartokon, valamint az emberi településeken egyaránt megtalálható.

MegjelenéseSzerkesztés

Bundája hátán szürkés vörös, hasán szürkés-sárga. Sötétebb felső része és világos alsó része között nincs éles az átmenet. Farkán a lelapuló szálak mellett hosszú, szálkás szőrszálak meredeznek. Feje megnyúlt, pofája hegyes, bajuszszőrei hosszúak, orra állandó mozgásban van. Szemei kicsik, fülei kicsit kiemelkednek ki a bundájából. Fogai teljesen fehérek.

A keleti cickány testhossza 5,0-8,8 cm, farokhossza 2,8-4,2 cm, testmagassága 1,0-1,2 cm. Testtömege 3-6 gramm.

ÉletmódjaSzerkesztés

Az összefüggő erdőségeket kerüli, inkább a mozaikos vegetációjú, bozótos-rétes előhelyeket, kerteket kedveli. A településekre is beköltözik. Sokhelyütt egy élőhelyen található meg a mezei cickánnyal, bár utóbbi inkább a szárazabb területeket kedveli.

Rendszeres szünetekkel, de egész nap aktív lehet, leginkább reggel és délután mozog. Téli álmot nem alszik. Territoriális viselkedést mutat, a hímek egymással agresszívak lehetnek. A keleti cickány különböző gerinctelenekkel táplálkozik. Táplálékát elsősorban földigiliszták és kis (1 cm-nél kisebb) rovarok, lárvák alkotják. Ha alkalma nyílik rá, dögöt is fogyaszt.

A cickányok anyagcseréje testméretükkel fordítottan arányos. Minél kisebb egy állat, testfelülete a tömegéhez képest annál nagyobb, és így hővesztesége is nagyobb, ezért állandó kalóriafelvételre van szüksége. A keleti cickány naponta testtömege 90%-nak megfelelő táplálékot fogyaszt. Ha nem találnak elég táplálékot, sajátságos merev állapotba jutnak. Ez a merev állapot mesterségesen is előidézhető a takarmány megvonásával.

Ellenségei a különféle baglyok (különösen a gyöngybagoly), róka, menyétfélék, sikló, vipera és a házi macska.

SzaporodásaSzerkesztés

A keleti cickány évente 3-4 alkalommal szaporodik, szaporodási időszaka áprilistól szeptemberig tart. Vemhességi ideje 27-30 nap, utódainak száma ellésenként 3-5. A kölykök nagyon aprók, lárvaszerűek, teljesen csupaszok, szemük és hallójáratuk zárt. Testtömegük 0,45-1 gramm. A kölykök 17-22 napig szopnak. Ivarérettségüket 4-6 hónapos korban érik el. Élettartamuk 2,5-3 év.

Természetvédelmi helyzeteSzerkesztés

A keleti cickány nagy elterjedési területe és viszonylagos gyakorisága miatt a Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett státusszal szerepel. Elterjedési területének nyugati részén viszonylag ritka, de pl. Ukrajna erdős sztyepp zónájában a leggyakoribb cickányfajnak számít. Magyarországon védett, eszmei értéke 25 000 Ft. Elsősorban a mezőgazdasági vegyszerezés okozta mérgezés és táplálékhiány fenyegetheti. Szerepel a berni konvenció III. függelékében is.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés