Keleti síkvidéki gorilla
A keleti síkvidéki gorilla (Gorilla beringei graueri) a keleti gorilla három alfajának egyike, mely vadon ma már csak a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén fekvő erdőkben él.
Keleti síkvidéki gorilla | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
Gorilla beringei graueri (Matschie, 1914) | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Keleti síkvidéki gorilla témájú kategóriát. |
Megjelenése
szerkesztésEnnek a fajnak a felépítése sokkal robusztusabb, mint a nyugati síkvidéki gorilláé, törzse szélesebb, fogai hosszabbak, állkapcsa erősebb. Szőrzete fekete, mely a hímeknél, koruk előrehaladatával, más gorillákhoz hasonlóan ezüstösszürkére változik.
Élőhelye és táplálkozása
szerkesztésA keleti síkvidéki gorilla elsősorban növényevő, táplálékának nagy részét levelek teszik ki. Megfigyelték, hogy egy növényről csak néhány levelet fogyaszt el, lehetővé téve ezzel a növény továbbélését. Elfogyasztja a gyümölcsöt, magvakat, bambuszrügyeket és rovarokat is.
Testmérete
szerkesztésA keleti síkvidéki gorilla a legnagyobb élő főemlős. A vadon élő felnőtt hím gorilla súlya meghaladhatja a 225 kg-ot, magassága a 183 cm-t, a fogságban tartott állatok még ennél is nagyobb tömeget érhetnek el.
Viselkedése
szerkesztésA keleti síkvidéki gorilla békés és szociális lény, 5-30 fős csoportokban él. A csoportokban a nőstényeken és a kölykökön kívül általában egy ezüsthátú hím és néhány nem domináns hím él. Az ezüsthátú hím a csoport domináns vezetője (alfa hím). Ők vezetik a csoportot élelemszerzésük során, és ők védik a csoport tagjait veszély esetén. Ivarérettségüket elérve a hímek fokozatosan eltávolodnak csoportjuktól, ilyenkor egy ideig általában más fiatal hímek társaságában élnek, amíg nem képesek maguk is nőstényekkel csoportot alakítani.
Szaporodása
szerkesztésA nőstény gorilla 8 és fél hónapos vemhesség után ad életet egy vagy két kölykének. Az anya a kölyköt 12 hónapos koráig szoptatja. A kölyökgorillák 9 hetes korukban már másznak. 35 hetes korukban járnak. A kölykök 3-4 éves korukig maradnak anyjukkal, ivarérettségüket 11-12 éves korukban érik el.
Külső hivatkozások
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2013. január 21.)
- ARKive - images and movies of the eastern gorilla (Gorilla beringei)
- A keleti síkvidéki gorillák száma 5000-re csökkent National Geographic, 2004. március