Nyugati síkvidéki gorilla

Nyugati síkvidéki gorilla
	Természetvédelmi státusz
	Súlyosan veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Rend:	Főemlősök (Primates);
Alrend:	Orrtükör nélküliek (Haplorrhini);
Alrendág:	Majomalkatúak (Simiiformes);
Öregcsalád:	Emberszerűek (Hominoidea);
Család:	Emberfélék (Hominidae);
Nemzetség:	Gorillini;
Nem:	Gorilla;
Faj:	G. gorilla;
Alfaj:	G. g. gorilla;
Tudományos név
	Gorilla gorilla gorilla; (Savage, 1847)
Szinonimák
Szinonimák
	Troglodytes gorilla Savage, 1847; Troglodytes savagei Owen, 1848; Gorilla gina Geoffroy Saint-Hilaire, 1853; Satyrus adrotes Mayer, 1856; Gorilla castaneiceps Slack, 1862; Gorilla mayema Alix & Bouvier, 1877; Pseudogorilla mayema (Alix & Bouvier, 1877) Elliot, 1912; Gorilla gigas Haeckel, 1903; Gorilla gorilla matschiei Rothschild, 1905; Gorilla jacobi Matschie, 1905; Gorilla gorilla schwarzi Fritze, 1912; Gorilla hansmeyeri Matschie, 1914; Gorilla zenkeri Matschie, 1914; Gorilla gorilla halli Rothschild, 1927; Gorilla uellensis Schouteden, 1927; Gorilla (Pseudogorilla) ellioti Frechkop, 1943;
Elterjedés
	Elterjedési területe vörös színnel jelölve
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Nyugati síkvidéki gorilla témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Nyugati síkvidéki gorilla témájú kategóriát.

A nyugati síkvidéki gorilla (Gorilla gorilla gorilla) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül az emberfélék (Hominidae) családjába tartozó nyugati gorilla (Gorilla gorilla) egyik alfaja és egyben a törzsalfaja is, a másik alfaj a cross-folyói gorilla (Gorilla gorilla diehli).

Előfordulása szerkesztés

A nyugati síkvidéki gorilla előfordulási területe Afrika középső részének nyugati fele. A következő országokban található meg: Angola, Egyenlítői-Guinea, Gabon, Kamerun, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kongói Köztársaság és Közép-afrikai Köztársaság.

Főleg ezt a gorillát tartják az állatkertekben.^[1] Az élőhelyének elvesztése, az emberek által hordozott betegségek és az orvvadászat veszélyeztetik a nyugati síkvidéki gorilla fennmaradását.^[2]

Megjelenése szerkesztés

Az összes gorillaalfaj közül ez a legkisebb méretű. Az alfajon belül, éppúgy mint az összes többi gorillaalfaj esetében jelentős a nemi kétalakúság, azaz a kifejlett hím jóval nagyobb testű, másabb alakú és színű, mint a nőstény. A kifejlett, családdal rendelkező idősebb hím világosszürke hátú és farú lesz, emiatt „ezüsthátúnak” nevezik. A legnagyobb hímek két lábra állva akár 180 centiméter magasak is lehetnek, tömegük elérheti a 270 kilogrammot.^[3] Az átlagos hímek azonban csak 140 kilogrammosak, míg a nőstények 90 kilogrammosak.^[4] Felállva az átlagos hím 163 centiméter magas, míg a nőstény 150 centiméteres.^[3] A szőrzete mindkét nemnek fekete vagy barnás, a hímnél vöröses fejtetővel. A fogazata erőteljes nagy őrlőkkel és a hímek esetében nagy szemfogakkal.

Életmódja szerkesztés

Egyaránt megtalálható az elsődleges és másodlagos erdőkben, a síkvidéki mocsaras területeken, és neve ellenére a hegyi erdőkben is. Tápláléka növényszárak és -levelek, gyümölcsök, valamint termeszek, melyeket növényszárakkal vagy ágakkal „halásznak” ki.^[5]^[6] A vadonban egy-egy család átlagos területe - a táplálékkínálattól függően - 8-45 négyzetkilométernyi, naponta 3-5 kilométeres távot tesz meg.^[5]^[7]^[8]

Szaporodása szerkesztés

A nőstény körülbelül 8-9 évesen válik ivaréretté.^[9] Majdnem 9 hónapos terhesség után egy kis gorilla születik, amely születésekor körülbelül 1,8 kilogrammos. Négy hónapos korától már ülhet az anyja hátán; ott „lovagolhat” 2-3 éves koráig. 5 éves koráig az életben maradása az anyjától függ.^[9]^[10]

Képek szerkesztés

Ezüsthátú
hímek
Jól látszik a vörös fejtetője
Nőstény kicsinyével
Egy kis család

Jegyzetek szerkesztés

↑ Prince-Hughes, Dawn. Songs of the Gorilla Nation. Harmony, 66. o. (1987). ISBN 1-4000-5058-8
↑ Maisels, F., Strindberg, S., Breuer, T., Greer, D., Jeffery, K. & Stokes, E. (2016). Gorilla gorilla ssp. gorilla. The IUCN Red List of Threatened Species
↑ ^a ^b Western lowland gorilla. Philadelphia Zoo. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 1.)
↑ szerk.: Butynski, T.M.: Gorilla gorilla, The Mammals of Africa. Elsevier Press (2009)
↑ ^a ^b (1997) „Western lowland gorillas (Gorilla gorilla gorilla) as seasonal frugivores: Use of variable resources”. American Journal of Primatology 43 (2), 87–109. o. DOI:<87::AID-AJP1>3.0.CO;2-T 10.1002/(SICI)1098-2345(1997)43:2<87::AID-AJP1>3.0.CO;2-T. PMID 9327094.
↑ Csomos, Rebecca Ann: Gorilla gorilla western gorilla. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
↑ (2004) „Home-range use and intergroup encounters in western gorillas (Gorilla g. gorilla) at Lossi forest, North Congo” (PDF). American Journal of Primatology 64 (2), 223–232. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/ajp.20073. PMID 15470740. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
↑ (2004) „Impact of ecological and social factors on ranging in western gorillas” (PDF). American Journal of Primatology 64 (2), 207–222. o. [2017. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/ajp.20075. PMID 15470743. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)
↑ ^a ^b Western Lowland Gorilla. (Hozzáférés: 2013. október 25.)
↑ Western Lowland Gorilla. National Geographic. [2010. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)

Fordítás szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Western lowland gorilla című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk szerkesztés

Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Western Lowland Gorilla Conservation in Gabon: Fernan-Vaz Gorilla Project Archiválva 2020. augusztus 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
ARKive – images and movies of the Western Gorilla (Gorilla gorilla)
The Gorilla Foundation
The Big Zoo: Western Lowland Gorilla
Zoo.org: Western Lowland Gorilla
Oklahoma City Zoo: Western Lowland Gorilla
Astonishing’ gorilla discovery in Republic of Congo
Interactive stud book of gorillas in captivity, ordered by name of zoo or name of individual.
Gorilla breaks window at Henry Doorly Zoo and Aquarium
View the gorilla genome on Ensembl

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[Prince-Hughes66-1] Prince-Hughes, Dawn. Songs of the Gorilla Nation. Harmony, 66. o. (1987). ISBN 1-4000-5058-8

[iucn-2] Maisels, F., Strindberg, S., Breuer, T., Greer, D., Jeffery, K. & Stokes, E. (2016). Gorilla gorilla ssp. gorilla. The IUCN Red List of Threatened Species

[Philadelphia-3] Western lowland gorilla. Philadelphia Zoo. [2017. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 1.)

[4] szerk.: Butynski, T.M.: Gorilla gorilla, The Mammals of Africa. Elsevier Press (2009)

[Remis1997-5] (1997) „Western lowland gorillas (Gorilla gorilla gorilla) as seasonal frugivores: Use of variable resources”. American Journal of Primatology 43 (2), 87–109. o. DOI:<87::AID-AJP1>3.0.CO;2-T 10.1002/(SICI)1098-2345(1997)43:2<87::AID-AJP1>3.0.CO;2-T. PMID 9327094.

[Csomos-6] Csomos, Rebecca Ann: Gorilla gorilla western gorilla. (Hozzáférés: 2013. október 25.)

[Bermejo2004-7] (2004) „Home-range use and intergroup encounters in western gorillas (Gorilla g. gorilla) at Lossi forest, North Congo” (PDF). American Journal of Primatology 64 (2), 223–232. o. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/ajp.20073. PMID 15470740. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

[Doran-SheehyGreer2004-8] (2004) „Impact of ecological and social factors on ranging in western gorillas” (PDF). American Journal of Primatology 64 (2), 207–222. o. [2017. december 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1002/ajp.20075. PMID 15470743. (Hozzáférés: 2018. augusztus 24.)

[Western_Lowland_Gorilla-9] Western Lowland Gorilla. (Hozzáférés: 2013. október 25.)

[animals.nationalgeographic.com-10] Western Lowland Gorilla. National Geographic. [2010. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 24.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]