Kenyeres Imre

(1911–1962) magyar író, szerkesztő, irodalomtörténész

Kenyeres Imre (Budapest, 1911. május 23.[4] – Budapest, 1962. október 25.)[5][6][7] magyar író, újságíró, irodalomtörténész, lapszerkesztő.

Kenyeres Imre
Született 1911. május 23.[1]
Budapest[2]
Elhunyt 1962. október 25. (51 évesen)[1][3]
Budapest[2]
Állampolgársága magyar
Házastársa Kenyeres Ágnes
Gyermekei Kenyeres Zoltán
Foglalkozása
Iskolái Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1934)
Sírhely Farkasréti temető

ÉleteSzerkesztés

Terézvárosban született, a Rózsa utca 44. szám alatt. 1934-ben a Budapesti Egyetemen tanári és bölcsészdoktori diplomát szerzett. 1934 és 1940 között az irodalomtörténeti tanszéken Császár Elemér mellett dolgozott tanársegédként. 1935-től az Egyetemi Nyomdában is dolgozott, ahol 1948-ig a Diárium című folyóiratot szerkesztette. Tehetséges fiatal írókból és költőkből magas színvonalú irodalmi kört alakított ki. 1945 után folyóirata az egyik első lap volt, amely a demokratikus Magyarország eszményét támogatta. Egyik alapítója volt 1935-ben az Egyetemi Nyomda Könyvbarát Mozgalmának. 1937-től 1944-ig Trencsényi-Waldapfel Imrével az Officina Képeskönyvek sorozatát szerkesztette. Betegsége folytán 1948-tól munkaképtelenné vált.

Sírja a budapesti Farkasréti temetőben található.

CsaládjaSzerkesztés

Kenyeres Imre cipészmester és Sulyok Ilona fia. Házastársa Kenyeres Ágnes (1911–2012) volt, akivel 1935. október 31-én a Ferencvárosban kötött házasságot.[8] Gyermeke Kenyeres Zoltán (1939–) irodalomtörténész, egyetemi tanár. Unokája Kenyeres János (1967–) irodalomtörténész, kandidátus, és Kenyeres László (1971-) ügyvéd.

Főbb műveiSzerkesztés

  • A magyar irodalom-történetírás fejlődése a XVIII. században (doktori értekezés, Budapest, 1934)
  • Népszínmű és népiesség (Budapest, 1934)
  • Egyetemi hallgatók olvasmányai (Magyar Szemle, 1936)
  • Auróra. Hazai almanach. 1822–1831 (Budapest, 1938)
  • Rejtelmes irodalom (Budapest, 1948).
  • Petőfi Sándor: Uti rajzok, uti levelek. Sajtó alá rendezte. (Officina Könyvtár. 4. Budapest, 1941)
  • Bethlen Miklós önéletírása. Szemelvények. Sajtó alá rendezte. (Officina Könyvtár. 14. Budapest, 1942 és Magyar szabadság címmel is Officina Könyvtár. 14–17. Budapest, 1942)
  • Weöres Sándor: Bolond Istók. Elbeszélő költemény prózában. (Diárium Könyvtár. Budapest, 1943)
  • A régi Pest-Buda. Egykorú képek és leírások. Sajtó alá rend. Trencsényi-Waldapfel Imrével. (Officina Képeskönyvek. Budapest, 1944)

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Névpont
  • Kardos Tibor: Nekrológ (1962) Élet és Irodalom, 42. szám