Főmenü megnyitása

Keresztelő Szent János fejevétele templom (Arbore)

Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom (Biserica Sfântul Ioan Botezătorul) a falu központjában, közvetlenül a forgalmas főút mellett helyezkedik el.

Észak-Moldva templomai
Világörökség
Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom
Az arborei Keresztelő Szent János fejevétele templom
Adatok
OrszágRománia
Világörökség-azonosító598-001
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1993
Elhelyezkedése
Keresztelő Szent János fejevétele templom (Románia)
Keresztelő Szent János fejevétele templom
Keresztelő Szent János fejevétele templom
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 43′ 59″, k. h. 25° 55′ 59″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 59″, k. h. 25° 55′ 59″
A Wikimédia Commons tartalmaz Keresztelő Szent János fejevétele templom témájú médiaállományokat.

1503-ban Luca Arbore kezdeményezésére épült. Ahogyan a hagyomány tartja, építéséhez Ștefan cel Mare küldte el mesterembereit. Külső falfestését pedig 1541-ben másik fejedelem, Petru Rareș művészei tevékeny közreműködésével készítették.

A templom festői szépséggel jelenik meg az erődítményből fennmaradt torony alatti kapubejárat keretében. Elrendezése a moldvai típus redukált változataként két térrészből áll. Az épület déli kapuzata kupolás előtérbe vezet, a keleti oldalon innen nyílik a kettős, egymástól 45°-kal elforgatott csegely-átmenet fölött félgömbsüveggel koronázott naosz, amelyet a keleti apszis két oldalán – északon és délen – két lapos, falvastagságba foglalt fülkebővület egészít ki. Masszív szerkezeti biztonságot sugall a vaskos hevederekkel kialakított térlefedés, valamint a – jelenlegi állapotában legszebb részletét képező – nyugati homlokzat támpillér-párja közti külső falfestmény.

Az épület anyagszerű súlyosságát feloldja a falak külső felén fennmaradt nyugati oldali faliképek részletgazdagsága. A belső tér sajnálatosan elpusztult falfestményei miatt komor hatású.

Ikonográfiai rendszerében sajátos, moldvai színezettel érvényesül az ortodox felfogás. A moldvai egyház vallási tanításait illusztráló képek – például az „Akathisztosz-himnusz” ábrázolásai – mesteri tudással jelenítik meg mondanivalójukat. A „Szent György fogadása a császári udvarban” című képen például a valós világ építészeti környezetébe helyezve, portrészerűen elevenednek meg szemünk előtt az alakok. E narratív előadásmódban gyakran érezhető a bizánci Paleologosz-reneszánsz realizmusának ihlető hatása.

A temetőkert a hajdani kolostorkert területén, a templomtól keletre helyezkedik el, síremlékei későbbi keletűek. A temető felől szinte grafikai finomsággal jelennek meg a keleti és északi oldal hajdani freskóinak halvány körvonalai.

Lásd mégSzerkesztés

ForrásSzerkesztés

  • A világ természeti csodái és kultúrkincsei 1. (Délkelet-Európa)kötet, 8. számozat:p. 60-66. Alexandra Kiadó (1997) ISBN 963-367-245-7
  • A művészet története: A korai középkor, Corvina Kiadó, 1986, ISBN 963-13-2393-5
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 14. sz. Ókeresztény és kora bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Beza, M.: Byzantine art in Romania. London, 1940.Rumäniens und ihre Beziehungen zu Byzanz, Kunst und Geschichte in Südosteuopa. Recklingshausen, 1973.
  • Vatasianu, V.: Wall Painting in Northern Moldavia. Bukarest, 1974.
  • Nicolescu, C.: Die alte Kunst
  • Kádár Zoltán: Művészettörténet 15. sz. Bizánci művészet. Gondolat K. 1959.
  • Szentkirályi Zoltán – Détshy Mihály: Az építészet rövid története I-II., Műszaki Könyvkiadó, 1964/2000, ISBN 963-16-3059-5
  • Cs. Tompos Erzsébet – Czellár Katalin: Moldvai utazások. Panoráma K. 1978.ISBN 963-243-099-9
  • J. M. Roberts: A szétváló hagyományok kora. Képes világtörténelem IV. kötet. Officina Nova-Magyar Könyvklub 1999. ISBN 963-548-774-6.

Külső hivatkozásokSzerkesztés