A ketének általános szerkezeti képlete

A ketének R′R′′C=C=O általános képletű szerves vegyületek. A legegyszerűbb ketén az etenon, melyet (triviális néven) keténnek is neveznek, benne az R′ és R′′ csoport hidrogénatom.

A keténeket mint vegyületcsoportot elsőként Hermann Staudinger vizsgálta.[1]

KeletkezésükSzerkesztés

A ketének savkloridokból állíthatók elő HCl kilépéssel járó eliminációs reakció során:

A reakcióban egy bázis – többnyire trietil-amin – eltávolítja a karbonilcsoporthoz képest alfa-helyzetben található savas hidrogénatomot, ezzel elősegítve a szén–szén kettős kötés kialakulását és a kloridion kilépését.

Ketének Wollf-átrendeződéssel α-diazoketonokból is keletkezhetnek.

A fenilecetsav bázis jelenlétében – az alfa proton erős savassága miatt – vízkilépés közben fenilketénné alakul.

Ketének keletkezhetnek az aceton pirolízise (hőbomlása) során is:

CH3−CO−CH3 + ΔT → CH2=C=O + CH4

Ez a reakció a Schmidlin-féle keténszintézis.[2][3]

ReakcióikSzerkesztés

A ketének általában nagyon reakcióképesek és különböző cikloaddíciós reakciókban vesznek részt. Elektronban gazdag alkinekkel vagy karbonilvegyületekkel is [2+2] cikloaddíciós reakcióba lépnek, ezek termékei ciklobutenonok, illetve béta-laktonok. Iminekkel béta-laktámokat képeznek. Utóbbi reakció a Staudinger-szintézis, e fontos vegyületcsoport előállításának kényelmes eljárása.

A diolok (HO−R−OH) és bisz-ketének (O=C=CH−R′−CH=C=O) közötti reakcióban (−O−R−O−CO−R′−CO−) ismétlődő egységeket tartalmazó poliészterek keletkeznek.

Az etil-acetoacetát (acetecetsav-etilészter), mely szerves kémiai szintézisek nagyon fontos kiindulási anyaga, előállítható diketén és etanol reakciójával. A reakció során jó kitermeléssel közvetlenül etil-acetoacetát keletkezik, ezért az iparban ezt az eljárást használják.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ketene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hermann Staudinger (1905). „Ketene, eine neue Körperklasse”. Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft 38 (2), 1735–1739. o. DOI:10.1002/cber.19050380283.  
  2. Ketene in Organic Syntheses Organic Syntheses, Submitted by C. D. Hurd Checked by Oliver Kamm Coll. Vol. 1, p.330 (1941); Vol. 4, p.39 (1925).Link
  3. Schmidlin and Bergmann, Ber. 43, 2881 (1910);

ForrásokSzerkesztés

  • Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1982. 2 kötet., 859. o. ISBN 963-10-3269-8