Főmenü megnyitása

A kibernetikai vizsgálat számára rendszer az olyan élő vagy élettelen test, illetve ilyeneknek az együttese, aminek az állapota a külső megfigyelő számára egyértelműen eldönthető.

Megjegyzés: Ez a leírás csupán az alapfogalom egyik lehetséges magyarázata. A kibernetika célja, hogy a rendszernek tekintett elem-együttesek viselkedését, környezetével való kapcsolatát (kommunikációját) valamint a rendszer és környezete közötti kölcsönhatásokat (például vezérlés) vizsgálja és leírja.

AlapfogalmakSzerkesztés

(Néhány ezek közül a matematikai modell segítségével értelmezhető.)

ÁllapotvektorSzerkesztés

A rendszer állapotát egy vagy több mérhető jellemző együttesen határozza meg. Ezek az állapotjelzők, paraméterek

 

A paraméterek egy meghatározott sorrendben az állapotvektort adják

 .

A paraméterek n száma az állapotvektornak és egyúttal a rendszernek a dimenziója.

Például egy ember egészségi állapotát a vérnyomása, a pulzusa, a vércukor-szintje stb. jellemezheti. Ezeket az adatokat kötött sorrendben szokták kezelni: 135/80/60 a systolés/diastolés nyomás és a pulzus. Az adóhivatal számára az adóalanyt a jövedelme, tulajdonainak értéke, gépjárművének súlya-teljesítménye stb. jellemzi. A rendszer állapotvektora tehát a vizsgálat céljától függő fogalom.

ÁllapothalmazSzerkesztés

Az állapotvektor összes elképzelhető értéke a rendszer állapothalmaza

 .

A lehetséges állapotok V száma a véges rendszer volumene. Ha félreértést nem okoz, e részhalmazt is állapothalmaznak nevezik.

Például egy óra-számlap állapotát, az aktuális időpont: h óra, m perc és s másodperc – írja le. Az állapotvektor a t=(h,m,s) hármas. Ezek mindegyike pozitív mértékű, de a rendszer paraméterei csak korlátozott értékeket vehetnek fel. A rendszer volumene V=12×60×60, ha csak a paraméterek egész értekeit vesszük figyelembe.

Ha a paraméterek értéke akármilyen kis mértékben megváltozhat a rendszert folytonosnak, különben diszkrétnek mondjuk. (V.ö.: hagyományos és digitális óraszámlap.)

Az állapotvektor változása a rendszer mozgása (elmozdulása). Azok az átmenetek, amik a rendszer természetes viselkedése során megtörténhetnek a megengedett átmenetek halmazát alkotják.

Lásd mégSzerkesztés