Kilopond vagy kilogrammsúly alapja ha egy 1 kilogramm tömegű test függ egy kötélen, akkor a test 1 kilopond erővel húzza a kötelet.

Azaz, ha egy kötélre a megadott szakítóerő 1kp (kilopond) akkor az maximum 1 kg (kilogramm) tömegű testet bír el.

A földi „g” (gravitációs gyorsulási állandó) a Föld különböző pontján és különböző magasságokban nem azonos. Emiatt a különböző helyeken egy kilogramm által a kötélben ébresztett erő és a kilopond között kis mértékű eltérés lehet, ami statikai számításoknál viszont jelentős lehet.

Az SI-rendszer bevezetése után hivatalosan nem használatos, már csak történeti jelentősége van.

Hivatalosan a harmadik Általános Súly- és Mértékügyi Konferencia 1901-ben megnevezte a súly és a tömeg (valamint mértékegységeik) közötti különbséget[1], ezek mind a mai napig bizonytalanságot jelentenek. Magyarországon az 1907 évi V. törvénycikk tisztázta a súly és a tömeg köztik különsbéget.[2] Gyakorlatilag csak a mérésügyi szakemberek használják e két fogalmat elkülönítve egymástól. A kémiában jelenleg is az atomsúly kifejezés használatos atomtömeg értelemben.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

  1. Resolution of the 3rd CGPM (1901). BIPM. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)
  2. 1907. évi V. törvénycikk a mértékekről, ezek használatáról ésellenőrzéséről. Magyar Országgyűlés. Wolters Kluver. (Hozzáférés: 2020. augusztus 6.)