Főmenü megnyitása

Királyrét Szokolya külterületi településrésze. A Börzsöny legmagasabban fekvő és legkisebb medencéjében fekszik.[2]

Királyrét
Királyrét légi fotó2.jpg
Közigazgatás
Település Szokolya
Népesség
Teljes népesség32 fő (2011) +/-
Földrajzi adatok
Távolság a központtól4,0[1] km
Elhelyezkedése
Királyrét (Pest megye)
Királyrét
Királyrét
Pozíció Pest megye térképén
é. sz. 47° 53′ 41″, k. h. 18° 58′ 40″Koordináták: é. sz. 47° 53′ 41″, k. h. 18° 58′ 40″
A Wikimédia Commons tartalmaz Királyrét témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Itt egyesül a Szén-patak, a Bagoly-bükki-patak és a Nagy-Vasfazék-patak (Királyréti-patak), létrehozva a Török-patakot (Morgó-patak).[3]

LeírásaSzerkesztés

A majdnem háromszög alakú medencét 350–550 méter magas hegyek veszik körül. Szokolyával a 473 méter magasságú Pap-hegy és a 359 méter magas Várhegy között kanyargó Morgó-patak völgye köti össze.

A Szokolya felöl közúton és erdei kisvasúttal is megközelíthető Királyrét a Börzsönybe irányuló túrák kiindulópontja, mivel legkönnyebben innen érhetők el a hegység csúcsai és sítelepei.

TörténeteSzerkesztés

A középkorban az uralkodók vadászkastélya állt itt. Zsigmond magyar király és Albert király szász bányászokat telepített a medencébe, s ezáltal évszázadokon át folyt itt a vasércbányászat. A későbbiekben az Esterházy-uradalomhoz tartozó területen a kitermelt ércet a vízenergiával működtetett vaskohó és hámor dolgozta fel. Ez a tevékenység több okból – a vízenergia elégtelensége, az uradalom átszervezése, az udvar vámpolitikája miatt – 1793-ra megszűnt; a hámort később fafűrészelésre használták. 1803-ban több német család telepedett le a településen.

1892-ben a birtok gróf Francken Sierstorpff Henrik tulajdonába került. Ő építtette ki az erdei vasutat a kitermelt fa elszállítására. Az I. világháború után a birtok és a vasút tulajdonosa Czeczoviczka Emil, később az Angol-Magyar Bank, majd Hoffer Cuno lett. Utóbbi változtatta a birtok nevét Jánospusztai Uradalom és Ipartelepek Rt-ről Királyréti Uradalom és Ipartelepek Rt-re; a lakott terület 1926. március 26-án kapta mai nevét.

Az államosítások után a terület a Budapesti Tanács üdülője lett. 1999-ben jött létre a szálloda és turistaszálló.[2]

KépekSzerkesztés

NépességeSzerkesztés

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a településrész 22 lakását összesen 32 fő lakta.[1]

KözlekedésSzerkesztés

Királyrét közúton Kismarosról Szokolyán keresztül érhető el. Közösségi közlekedéssel szintén Kismarosról helyközi autóbusszal vagy a Királyréti Erdei Vasút járataival közelíthető meg.[4]

TurizmusSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Szokolya. Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2018. július 29.)
  2. a b Királyrét története (magyar nyelven). Királyrét Kastélyhotel. (Hozzáférés: 2010. január 22.)
  3. Bedurvult a Morgó-patak Kismarosnál (magyar nyelven). mirko vosátka blog, 2009. március 5. (Hozzáférés: 2011. február 6.)
  4. Általános információk (magyar nyelven). Királyrét Kastélyhotel. (Hozzáférés: 2010. január 22.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés