Főmenü megnyitása
National emblem of Kyrgyzstan 2016.svg

Kirgizisztán történelme az időszámításunk előtti 30. évezredben kezdődik. A modern kori ásatások is ebből az időszakból találtak maradványokat. A Krisztus előtti 550-es években az Akhaimenida Birodalom hódította meg a mai Kirgizisztán déli részét, majd 330 körül a Makedón birodalom foglalta el az akkoriban Dzsungáriának nevezett Perzsa tartományt. Az 550 körüli időkben nomádok érkeztek, majd Dzsingisz kán Mongol birodalmáé Kirgizisztán. Az Üzbég kánság a kezdeti korszakában vonult be Dzsungáriába. Oroszország 1876-ban vonult be Kirgizisztánba. A mai Kirgiz köztársaság 1991-ben kiáltotta ki függetlenségét. Az ország első elnöke a korábbi helytartó, Aszkar Akajev lett. A Tulipános forradalom 2005-ben lemondásra kényszerítette Akajevet, aki a hegyekbe vonult vissza. 2010-ben újabb forradalom tört ki.

ŐstörténetSzerkesztés

Kirgizisztán történelmének legelső forrásai a középső kőkorból származik. Az ország legelső kovakövei, a Győzelem-csúcs (7439 méter) környékéről kerültek elő. Ember először 300 000-200 000 évvel került erre a hegyek által erősen szabdalt tájra.

Kirgizisztán ókoraSzerkesztés

A mai Kirgizisztán környékén alakult ki az ősi Kína. India azonban cáfolja erősen a kirgiz tudósok kutatását. Szerintük a kínaiak a mai India területén fekvő Bengáli-fennsíkról kerültek elő.

A Perzsa birodalom királya, II. Kürosz 550 körül elfoglalta a mai Kirgizisztán déli részét. Bár Kürosz tervezte az egész Dzsungária elfoglalását, ez a terve mégsem jött össze. Utódai Kirgizisztán helyett nyugat, azaz Európa elfoglalására törekedett. Kr. e. 330 táján III. (Nagy) Sándor elfoglalta a Perzsa birodalmat, így Kirgizisztán déli része is Makedónia részévé vált.

 
Pénzérmék a Baktriai királyság idejéből. A maradványok a mai Kirgizisztánból kerültek elő

Makedónia Nagy Sándor halála után örököseire, a diadokhoszokra szállt. Így jött létre a Görög-Baktriai királyság, amely egészen Kr. e. 90 tájáig fennmaradt. Kínai császárok ekkor foglalták el a nomádok lakta északi részt, majd bevonultak a Dél-Dzsungáriai területekre is. A kínaiak által kerültek erre a területre a Kirgizek is. 224-ben Kínát felosztották, így Kirgizisztán a nomád népek kezére került.

A hányatott középkorSzerkesztés

Korai középkorSzerkesztés

Mongol hódításSzerkesztés

 
Kirgizisztán legnagyobb csúcsa, a 7439 méteres Győzelem-csúcs. A mongolok alatt valószínűleg áldozóhely lehetett.

1210 körül Dzsingisz kán egyre növekvő mongol birodalma foglalta el Kirgizisztánt. A Győzelem-csúcsot akkoriban a tatárok Dzsingisz isten hegyének nevezték,és oltárként használták. Dzsingisz kán halála után a birodalom fel lett osztva négy fia között, a legnagyobb részt (beleértve Kirgizisztánt is.) idősebbik fia kapta. A birodalom 1260 körül veszített hatalmából és 1300 körül már nem is létezett.

Timur birodalma és az Üzbég kánságSzerkesztés

1500 körül Mohammed, az első üzbég kán foglalta el Dzsungáriát.

Az orosz és szovjet időszakSzerkesztés

1876-ban II. Sándor orosz cár elfoglalta Dzsungáriát, amely az üzbég kánság után ismét a nomád népek kezére került. A kirgizek fizették a cári idők legtöbb adóját.

 
A Kirgiz SZSZK címere

1917 októberében Oroszország területén létrejött a Szovjetunió, amely Kirgizisztánt sem kímélte. Az ország megkapta tartományi jogát, vagyis Kirgizisztán Kirgiz SZSZK néven a Szovjetunió örökös tartománya lett.

1939-ben kitört a második világháború. A háborúban a szovjetek leginkább kirgiz katonákat alkalmaztak, erős testalkatuk és profi cselük miatt. A háború befejezése után a Kirgiz SZSZK a háborúban megérdemelt büszkesége miatt kitüntetést kapott, és nem kellett adózniuk. A kirgizek ennek ellenére is vágytak egy önálló Kirgizisztánról, amely pontosan úgy néz ki, mint az SZSZK. 1985-ben Mihail Gorbacsov pártfőtitkár a Kirgiz SZSZK-t a Szovjetunió legjobb tartományának nevezte.

Az önálló KirgizisztánSzerkesztés

1991. június 31-én Kirgizisztán kikiáltotta függetlenségét. Az ország függetlenségét szeptember 8-án ismerték el. Ez a nap Kirgizisztánban a mai napig ünnepnapnak számít.

 
Aszkar Akajev és Vlagyimir Putyin 2002-ben

Az új ország első elnöke Aszkar Akajev lett. Kirgizisztán 1991 december 8-án csatlakozott a Független Államok Közösségéhez, majd a következő évben az ENSZ-hez. Akajev 2002-ben látogatást tett Washingtonban.

2005-ben kitört a Kirgizisztáni tulipános forradalom. A forradalmi állapotok hatására Akajev márciusban bejelentette lemondását, majd a hegyekbe vonult vissza. Utódja, Kurmanbek Bakijev még nagyobb diktatórikus rendszert alakított ki, mire a kirgiz nép 2010-ben forradalommal válaszolt. Bakijev megbukott, az ország új elnöke Roza Otunbajeva lett, ezzel ő volt Kirgizisztán első női köztársasági elnöke. Annak utódja a mérnök Almazbek Atambajev (2011-2017) lett, akit a jelenlegi elnök, Soronbaj Jeenbekov követett a tisztségén.

FordításSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) History of Kyrgyzstan című angol nyelvű wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • Bodo Hadenberg: Az emberiség krónikája (1987, magyar fordítás 1991)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés