Kisboldogasszony-templom (Csepel)

{

Kisboldogasszony-templom
A templom főhomlokzata a Szent Imre tér felől
Település	Csepel (–1949) Budapest XXI. kerülete (1950–)
Cím	Budapest, Szent Imre tér, 1211
Építési adatok
Megnyitás	1857–1862
Építési stílus	romantika
Hasznosítása
Felhasználási terület	plébániatemplom katolikus templom
Elhelyezkedése
Kisboldogasszony-templom Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 25′ 52″, k. h. 19° 04′ 00″47.4312481, 19.0667162
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisboldogasszony-templom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Csepeli Kisboldogasszony-templom a Budapest-Csepel Belváros Római Katolikus Temploma, a Szent Imre tér dísze. A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt templom 1862-ben lett felszentelve. Négy harangja van. Az 1000 kg-s nagyharangot 1948-ban öntötték, a megrepedt középharangot pedig 1979-ben öntötte újjá Gombos Lajos. Ezen kívül még van két harangja. A templom oltára márványból van.

A templom története

Csepel-Sziget mint királyi birtok politikailag és egyházilag is külön fejlődésen ment keresztül.

Csepel falu, mint lakott hely a középkori oklevelekben egyértelműen szerepel. Biztos valószínűséggel állítható, hogy temploma is volt. A Kalocsai majd Veszprémi Egyházmegyékhez tartozása után 1777-től a Székesfehérvári Egyházmegyéhez tartozik.

Egy 1726-os feljegyzés szerint Promontoron (Budafok) lakó katolikusok is Csepelre jártak lelki gondozásra – e tény feltételez valamiféle templomot. 1740 körül épült kőből első templomuk Szent Mihály tiszteletére, melynek titulusa az 1760-as években már Nepomuki Szent János, a század végétől pedig Szűz Mária Születése (Kisboldogasszony). A bolthajtásos templomocska az Ófalu dűlőben volt, s ajtaja a Nagy Dunára nézett.

A csepeli plébánia ekkor még Tököl filiája volt, de 1777-ig a budai kapucinusok látták el. A hívek ismételt kérésére 1778-ban helyben lakó, önálló ferences adminisztrátort kaptak, és 1788-ban önálló, beiktatott plébánost.

Az 1838. márciusi árvíz a falut szinte teljesen elpusztította. A templom annyira megrongálódott, hogy tornyát még abban az évben le kellett bontani. A hagyomány szerint a falu lakóinak nagy része a templomba menekült az árvíz elől, és így maradtak életben. Ezt a megrongálódott templomot 1850-ben bontották le. E pusztító árvíz után költözött a község a mostani helyre, ahol 1857-62 között felépítették a mai plébániatemplomot.

Az átmeneti időben templomi célokra a régi temető kis kápolnája szolgált, majd az új iskola egyik termét használták istentiszteleti célokra. Az új templom valószínűleg a pesti Zitterbarth építész dinasztia egyik tagjának műveként épült romantikus stílusban. Szentélye boltozott, hajója eredetileg sík-födémű volt. Főoltárának márvány alépítményét a régi templomból hozták át. Felette, a II. világháború pusztításáig, a templom egykori kegyura, Erzsébet királyné által 1861-ben adományozott, egy müncheni festőművésztől származó, Szűz Mária születését ábrázoló oltárkép volt romantikus stílusú keretépítményben. Mellékoltárait, melyek szintén a régi templomból kerültek át, az 1918-as festéskor újakkal cserélték fel. Az új templomot 1862. szeptember 8.-án Farkas Imre székesfehérvári megyés püspök szentelte fel Kisboldogasszony tiszteletére.

Az 1944. július 27-i bombatámadástól a templom teljesen kiégett.

Kép Tetőzete, hajójának födéme, berendezése elpusztult; a szentély boltozata leszakadt. A barokk főoltáron kívül csak a bejáratnál lévő kápolnában található feszület maradt meg égési sérüléseket szenvedve. Ezt a feszületet 1972-ben restaurálták.

Az újjáépítés az akkori lehetőségek szerint a harcok elmúltával rögtön megindult. 1945-ben vascsöves fedélszéket kapott a templom, hajója pedig vasbeton szerkezetű, bordák és keresztbordák közé épített vasalt, 6 cm vastag héjboltozatot, gótikus formában. Ekkor jelenik meg a gótizáló jelleg a templomon, ablak-osztásait is akkor alakították csúcsíves formára. A munkálatokat tervezte és irányította Heinrik Ferenc építőmester. Jelenlegi padsorai is ez időben készültek.Kép

1947-ben készült a pécsi Angster gyár tervezésében a 27 regiszteres, 3 manuálos orgona. Az orgonát 1994-ben Keve József orgonaépítő mester átépítette és 6 regiszterrel kiegészítette.

1948-ban öntötték a 10 q-s nagy harangot.

1956-ban több lövés is érte az épületet, homlokzatát 1957-ben kijavították.

1970-ben külső felújításra került sor, és ekkor készült a liturgikus tér ideiglenes megoldású elrendezése is. Ebben az időben helyezték el a templomban Sugár szobrászművész alkotásait: Jézus Szíve, Szent József és a Fatimai Szűz Mária fa-szobrokat.

Kép 1979-ben újjáöntették a megrepedt 5 és fél mázsás harangot, melyet Kisberk Imre megyés püspök áldott meg.

1980-ban kicserélték a teljes villanyhálózatot, ekkor készültek el a jelenlegi világító testek és csillárok, valamint az elektromos hőtárolós fűtés, és a templom ablakainak duplázása is.

1982-83-ban a plébániaépület (Fürst S. u. 2/b) szanálása miatt került sor a templom hátsó zárófala mentén egy 4 méter széles sáv építésére a kiszolgáló helyiségek elhelyezése érdekében, Cser Károly építészmérnök tervei alapján. A szerencsésen sikerült épületrész harmonikusan illeszkedik a templomhoz. A helyiségeket 2014-ben Kertész Péter plébános önkormányzati támogatásból és a hívek adományából felújíttatta. Jelenleg a sekrestye, iroda, papi és ministráns szoba, valamint könyvtárszoba működnek a helyiségekben.

1985-ben süttői vörös márvánnyal burkolták le a szentélyt, amely ekkor kapta jelenlegi szintbeosztását. Ekkor készült el a szembemiséző oltár és az ambó vranicai márványból. Tervezte Cser Károly, felszentelte Dr. Szakos Gyula megyés püspök.

1988-ban végezték el a templom-belső ma is látható teljes felújítását. Az építésztervező Cser Károly volt, a színezési tervet Dragonits Márta belsőépítész készítette. Duray Tibor festőművész alkotása a szárnyasoltár-jellegű új oltárkép, melyen – a Kisboldogasszony-titulus fogalmába még elfogadott módon – kislányként, a templom bejárata előtt állva ábrázolja Szűz Máriát. Felette a rózsaablak Szentlélek-galambjától induló fénycsóva, két oldalán élete legfontosabb eseményei: a szeplőtelen fogantatás és a halott Jézus siratása, lába alatt pedig a kígyó képében tekergő sátán. Ugyancsak Duray Tibor tervezte a rózsaablak színes üvegezését, valamint az ő műve a hajó oldalfalán, faburkolaton elhelyezett bronz dombormű stáció-sorozat.Kép

1997-ben készült el az új plébániaépület a Templom u. 29. szám alatt egy régi csepeli villa átalakításával és bővítésével, Szabó László építészmérnök tervei alapján. 2014-ben került sor az épület teljes felújítására.

2006-ban a hívek és a képviselő-testület adományaiból az ablakok belső üvegezését színes ólom-üvegezésűre cserélték. Az új ablakokat Spányi Antal megyés püspök áldotta meg.

Képtár

• 
  Az épület az 1950-es években
• 
  Az épület felülnézetből
• 
  Főbejárat
• 
  Feszület a főbejárat előtt
• 
  Belső tér
• 
  Üvegablak
• 
  Rózsaablak
• 
  Toronyrészlet
• 
  Emléktábla
• 
  A kommunizmus áldozatainak emléktáblája
• 
  Szent Imre herceg mellszobra a templom mellett
• 
  Hátsó bejárat

További információk

• A Budapest-Csepel Belváros Római Katolikus Plébánia honlapja Archiválva 2016. július 8-i dátummal a Wayback Machine-ben