Kislevelű fikusz

növényfaj

A kislevelű fikusz (Ficus benjamina) a rózsavirágúak (Rosales) rendjébe és az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Magyar nyelvterületen csüngőágú fikusz, csüngőlevelű fikusz, kínai banyánfa neveken is említik. Időnként ugyancsak kis levelű fikusznak nevezik a F. benjaminához igen hasonló és dísznövényként ugyancsak kedvelt Ficus retusa fajt is.

Infobox info icon.svg
Kislevelű fikusz
Hawaiion (Maui, Kahului)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Superrosidae
Csoport: Rosidae
Csoport: Eurosids I
Rend: Rózsavirágúak (Rosales)
Család: Eperfafélék (Moraceae)
Nemzetség-
csoport
:
Ficeae
Nemzetség: Füge (Ficus)
Tourn. ex L.
Faj: F. benjamina
Tudományos név
Ficus benjamina
L.
Szinonimák
Szinonimák
  • Ficus benjamina subsp. comosa (Roxb.) Panigrahi & Murti
  • Ficus benjamina var. nuda (Miq.) M.F.Barrett
  • Ficus comosa Roxb.
  • Ficus cuspidatocaudata Hayata
  • Ficus haematocarpa Blume ex Decne.
  • Ficus neglecta Decne.
  • Ficus nepalensis Blanco
  • Ficus nitida Thunb.
  • Ficus nuda (Miq.) Miq.
  • Ficus papyrifera Griff.
  • Ficus parvifolia Oken
  • Ficus pendula Link
  • Ficus reclinata Desf.
  • Ficus retusa var. nitida (Thunb.) Miq.
  • Ficus striata Roth
  • Ficus umbrina Elmer
  • Ficus xavieri Merr.
  • Urostigma benjaminum (L.) Miq.
  • Urostigma benjaminum var. nudum (Miq.) Miq.
  • Urostigma haematocarpum Miq.
  • Urostigma neglectum Miq.
  • Urostigma nitidum Gasp.
  • Urostigma nitidum (Thunb.) Miq.
  • Urostigma nudum Miq.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kislevelű fikusz témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kislevelű fikusz témájú médiaállományokat és Kislevelű fikusz témájú kategóriát.

Származása, elterjedéseSzerkesztés

Őshazája Indiától az ausztráliai Queensland államig tart, de dísznövényként a világ számos trópusi, illetve szubtrópusi éghajlatú tájára betelepítették, egyebek közt:

Megjelenése, felépítéseSzerkesztés

Kétszikű; kis vagy közepes termetű fa; hazájában akár 30 méter magasra is megnőhet. Kérge sima, barna. Törzsét gyakran léggyökerekkel támasztja meg.

Szórtan álló, sima levelei 6–13 cm hosszúságúra nőhetnek, egyszerűek, tojásdadok. A zöld levelek válla tompa, csúcsuk hegyesedik, a szélük ép. A vágások, sérülések helyén fehér tejnedvet eresztenek. A levélnyél rövid, a levelek erezete élre futó, szárnyas.

Jelentéktelen, kis virágaiból a fügére emlékeztető, mintegy 1 cm átmérőjű, zöld, gömbölyű makkocskák fejlődnek. A csonthéjas termést elhúsosodott lepellevelek burkolják be.

Egyes (kertészeti) változatok leveleit fehér vagy tojáshéjszínű foltok, sávok tarkítják.

ÉletmódjaSzerkesztés

Örökzöld, de ősszel lehullatja néhány levelét. Általában nem önállóan áll, hanem más fákra tekeredik, támasztékul használva azokat.

Magas páratartalmat igényel, száraz helyen a leveleit rendszeresen permetezni kell. Nagyon fényigényes, de a direkt napfényt nem bírja. Hőigénye közepes, de az öntözővíz ne legyen hideg. A hőingadozást nem kedveli: nyáron 18–22 °C, télen 14 °C az ideális. A huzatra kimondottan érzékeny; ilyen helyeken ledobja leveleit. A tarka levelű fajták az alapváltozatnál több fényt és meleget igényelnek.

Ideális körülmények között gyorsan nő, jól tűri a metszést és az alakítást, így erős növekedését tavasszal vagy nyár elején mérsékelhetjük. Bokorrá is nevelhető: ehhez minden ágát a harmadára vissza kell vágni. Ilyenkor, ha az egyéb feltételek (napfénymentes, de világos hely, tápkocka vagy tápoldat stb.) is biztosítottak, a metszéseken elágazik, és ezzel a hajtások száma megkétszereződik.

A legjobban dugványról szaporítható.

FelhasználásaSzerkesztés

A növény tejnedve mérgező, termése nem ehető. Kedvelt dísznövény.

Magyarországon gyakoriak az 1,5–2 m-es példányok, amelyek csüngő hajtásaikkal és kis zöld leveleikkel többnyire lakások vagy irodák díszei.

KártevőiSzerkesztés

Főképp a gombafertőzésre érzékeny. Tavasszal a levéltetű, a takácsatka és a pajzstetű károsíthatja.

ForrásokSzerkesztés