Kiss István (gimnáziumi tanár)

Kiss István (Komádi, 1906. március 1. – Budapest, 2005. december 25.) a Diákkaptár szövetség országos főtitkára, gimnáziumi tanár.

Kiss István
60 éves születésnapi kép
Született	1906. március 1. Komádi
Elhunyt	2005. december 25. (99 évesen) Budapest
Nemzetisége	magyar
Házastársa	Sarok Emma
Foglalkozása	gimnáziumi tanár, gimnáziumi igazgató, a Diákkaptár szövetség főtitkára
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Kiss István több generációra visszatekintő pedagógus család középső fia, aki édesapját kilenc éves korában elvesztve, testvéreivel együtt a debreceni Országos tanítói árvaházba került. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumában, valamint a Magyar Királyi Tudományegyetem Tanárképző Intézetében végezte magyar szakon, majd ösztöndíjjal a párizsi Sorbonne egyetemen szerzett francia szakos tanári oklevelet. Neve számos alkalommal doktori címmel kiegészülve jelenik meg, de a cím megszerzéséről nem áll rendelkezésre dokumentum.

Munkássága

Magyar-francia szakos tanári pályáját az 1857-ben alapított debreceni Kereskedelmi középiskolában kezdte. Korán bekapcsolódott a cserkész-mozgalomba, amelyben debreceni főcserkésszé vált, s ebben a rangjában - csapatával - résztvevője az 1933. évi gödöllői Jamboree, a 4. Cserkész Világdzsemborinak, ahol előadást is tart.

Kereskedelmi ismereteit hasznosította a cserkészetben, olyan csapatot kialakítva, amely az évközi gazdálkodási tevékenysége révén megteremtette a nyári táborozások költségeinek fedezetét. Ezirányú eredményeire felfigyelve került kapcsolatba a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral, s kérték fel a Diákkaptár szövetség országos főtitkári teendőinek ellátására.

Aktívan vett részt a Fiatal Magyarság mozgalom, később szövetség munkájában, amiben a Tiszántúlt képviselte a 15 fős országos tanácsban.

A világháború után, 1945 februárjában munkába menet a „Málenkij robot” utcai begyűjtés keretében, polgári személyként Budapesten szovjet fogságba került, ahonnan 20 hónap múlva tért vissza. Diákkaptáros múltja miatt Tildy Zoltán köztársasági elnök 1947 novemberében – Diákkaptár főtitkári tevékenysége mellett - gimnáziumi igazgatónak nevezte ki. Az újraindított Diákkaptár szövetség 1948. évi megszüntetését követően a budapesti Toldy Ferenc gimnáziumba került, ahol igazgatóhelyettesként, tanári munkája mellett irányította a háborúban megsérült iskola romos északi szárnyának újjáépítését.

1955-ben megszervezte a Budai Főreáltanoda (a mai Toldy Ferenc gimnázium) 100 éves jubileumi ünnepségét, amely alkalomra megírta a Nyelvében él a nemzet című színdarabot. A 3 felvonásból és 5 képből álló, a Bach korszak ellenállási megnyilvánulásairól szóló, iskolatörténeti darab előadására, a szerző rendezésében és a gimnázium tanulóinak részvételével két alkalommal, 1955. januárban és februárjában a MOM Kultúrotthonában került sor. A darab szereplői között voltak a gimnázium később ismertté vált művészei, mint például Mécs Károly, vagy Szabó István filmrendező. A színdarab további előadásaira a szerző országos engedélyt kapott, azonban ennek kihasználását a történelmi események megakadályozták.

1956 októberében a gimnázium forradalmi bizottságának elnökévé választották, amelyet novembertől fegyelmi vizsgálat követett. A fegyelmi eljárás eredményeként – büntetésként – áthelyezték az Eötvös József Gimnáziumba, ahol átvette az onnan hasonló eljárás eredményeként a Toldy Ferenc gimnáziumba áthelyezett Antall József (későbbi miniszterelnök) osztályát, aki a Toldyban megkapta Kiss István osztályát.

Az Eötvös gimnáziumban a tanítás mellett 1958-ban megszervezte az iskola bélatelepi vízitelepének felépítését, 1978-ban a 125 éves jubileumra - hosszú évek szünetelése után - megszerkesztette és újra kiadta a gimnázium évkönyvét, az 1991-es években újraindította a cserkészcsapatot. Munkája során címzetes formában visszakapta a gimnáziumi igazgatói címét és „a Baráti Egyesület örökös elnökévé választotta Kiss István tanár urat”.

Ismert tanítványai

• Jeszenszky Géza
• Mécs Károly színész
• Szabó István (filmrendező)