Kiss László (építész)
Kiss László, született: Kiss László Károly Emil (Budapest, 1887. március 11.[2] – Budapest, 1925. július 16.)[3] magyar építész, tartalékos tüzérfőhadnagy.
| Kiss László | |
| Született | Kiss László Károly Emil 1887. március 11. Budapest |
| Elhunyt | 1925. július 16. (38 évesen)[1] Budapest |
| Szülei | Kiss István |
| Foglalkozása | építész |
| Halál oka | toxémia |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKiss István egyetemi tanár, építész és Herrich Leonia fia.[4][2] 1909-ben szerzett oklevelet a budapesti Műegyetemen. 1910-től négy éven keresztül Pecz Samu tanársegédjeként dolgozott.[5]
Számos tervpályázaton vett részt, de terveinek nagy része nem valósult meg.[5] Részt vett a Sváb Gyula-féle iskolaépítési programban, ennek keretében több vidéki iskolát tervezett.[6]
Irodalmi tevékenységet is folytatott, Görögországi és konstantinápolyi útibeszámolója (Építőipar, 1912) és Mende Valérról (Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönye, 1918) szóló emlékezése jelent meg.[5]
Vérmérgezésben hunyt el életének 39. évében.[3] A Fiumei Úti Sírkertben helyezték nyugalomra.[7] Az Építő Ipar című folyóirat így emlékezett meg róla:[8]
- „Az ifjabb építészgárdának egyik legtehetségesebb, legszimpatikusabb, legnagyobb reményekre jogosító tagja hagyott itt váratlanul bennünket. Július hó 16-án halt meg Kiss László élete 39-ik évében. Vérbeli építész volt, a nagy Kiss Istvánnak fia, ki óriási tudását, munkabírását, született tehetségét fiának hagyta örökül. Fájdalom, olyan kort élünk, midőn legjobbjaink sem tudnak produkálni Semmit, mikor ilyen nagy tehetségnek, mint a megboldogult volt, legszebb éveiben nem nyílt alkalma alkotásokra. Ez a háború legszörnyűbb következménye, tehetségeink elnémítása. Pedig mit tudott volna alkotni Kiss László, ki oroszlánkörmeit már a műegyetemen megmutatta. Már másodéves korában megnyerte a Nagy Virgil tanár által kiírt pályázatot s művét mindenki megcsodálta. Azóta számos országos tervpályázaton tűnt fel rendkívül finom művű terveivel. A műegyetemen sokáig Pecz Samu mellett asszisztenskedett, majd önálló működést folytatott, főleg a kultuszminisztérium bízta meg iskolák tervezésével. Legutóbb a komáromi főgymnázium építését vezette. A derék, kedves bajtárs és kortárs emlékét kegyeletesen fogjuk mindig megőrizni.”
Ismert épületei
szerkesztés- 1910-es évek: vidéki iskolaépület(ek), pontosabb helyszín nem ismert – a Sváb Gyula-féle iskolaépítési program keretében[6]
Tervben maradt épületek
szerkesztés- 1909: főúri kastély, helyszín megjelölése nélkül (hallgatói terv)[5]
- 1911: református egyház bérháza, Debrecen (Arvé Károllyal és Gerstenberger Ágosttal)[5]
- 1911: Kálvin tér rendezése, Budapest[5]
- 1911: Budai Tornaegylet korcsolyacsarnoka, Budapest (Arvé Károllyal, II. díj)[5]
- 1911: Törvényszék és fogház, Beszterce[5]
- 1912: Jégcsarnok, helyszín megjelölése nélkül[5]
- 1912: Székesfővárosi árubódék, Budapest (Gerstenberger Ágosttal)[5]
- 1923: Néprajzi Múzeum, Budapest[5]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b https://adt.arcanum.com/hu/view/Szozat_1925_07/?query=%22Kiss+L%C3%A1szl%C3%B3%22+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz&pg=234&layout=s
- ↑ a b Budapest-belvárosi római katolikus plébánia keresztelési anyakönyve 159/1887.
- ↑ a b Budapest IX. kerületi állami halotti anyakönyv 2159/1925.
- ↑ http://epa.oszk.hu/03000/03018/00245/pdf/EPA03018_honismeret%20_2017_4_066-071.pdf
- ↑ a b c d e f g h i j k Gerle, i. m., 83. o.
- ↑ a b Gerle, i. m., 184. o.
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/Szozat_1925_07/?query=%22Kiss+L%C3%A1szl%C3%B3%22+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz&pg=234&layout=s
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/BME_EpitoIpar_1925/?query=%22Kiss+L%C3%A1szl%C3%B3%22+%C3%A9p%C3%ADt%C3%A9sz&pg=116&layout=s
Források
szerkesztés- Gerle János – Kovács Attila – Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990, ISBN 963-15-4278-5
- Gyászjelentése